Várható volt, hogy a németek előbb vagy utóbb meg fogják unni azt, hogy ők gondoskodjanak a menekültek lassan milliós tömegéről. Azt tervezik, hogy ismét alkalmazni fogják a dublini rendeletet, amit augusztusban felfüggesztettek, és ami alapján visszaküldhetik a menekülteket oda, ahol beléptek az Unióba.



Egyelőre még nem világos, ez milyen módon érintheti Magyarországot. Egyelőre, úgy tűnik, hogy csak az október 21-e után érkezett menekültek esetében élnének a visszatoloncolás lehetőségével.

Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére - mondta kedden Berlinben a német belügyminisztérium egy szóvivője.

Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti.

Ez számunkra igen rossz hír lenne, ugyanis a menedékkérők többségében Magyarországon és Horvátországban léptek az EU területére. Annyi szerencsénk biztosan van, hogy a menedékkérők többségét regisztráció nélkül buszoztattuk át az országon, így utólag viszont már szinte lehetetlen kideríteni, hogy hol léptek az EU területére először. Tehát, ők jó eséllyel a németek nyakán maradnak.
A nyáron függesztették fel az eljárást a szírek esetében

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban érkeztek meg az EU területére, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel -  a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.

A német kormány menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést "meghívólevélként" értelmezte, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején. Azt is meg kell említeni, hogy a migránsok közül sokan, megszabadultak okmányaiktól és szírnek vallották magukat, így remélve a kedvező elbírálást.

A belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben.

Mindkét változtatás - a csak az írásos kérelemre építkező döntési gyakorlat és az eljárások átvállalása a többi tagországtól - az ügyintézés egyszerűsítését, felgyorsítását szolgálta. A kérelmező személyes meghallgatása ugyanis meghosszabbítja az adott ügy átfutási idejét, a menedékkérő visszaküldésére irányuló eljárás pedig igen összetett és hosszadalmas, például azért, mert szükséges hozzá az adott kérelmező ügyében az EU-ba belépés helye szerint illetékes uniós partnerország közreműködése

Eredetileg mindkét változtatás bürokratikus jellegű volt, különösebb politikai jelentőség, üzenet nélkül. A BAMF nem is hozta nyilvánosságra a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntését, de az kiszivárgott, és a hivatal augusztus 25-én egy Twitter-üzenetben megerősítette a sajtóhíreket, a személyes meghallgatás mellőzéséről szóló - a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testülete, a belügyminiszteri konferencia (IMK) által adott iránymutatás alapján tavaly novemberben hozott - döntést pedig nem kapta fel a sajtó.

A két ügy politikai jelentőségre tett szert - vélik megfigyelők, akik szerint a szövetségi belügyminisztérium a változtatások visszavonásával azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a szíriai menedékkérők nem részesülnek megkülönböztetett bánásmódban Németországban. A belügyminisztérium már utasította a felügyelete alá tartozó BAMF-ot, hogy ismét hallgassa meg személyesen a szíriai menedékkérőket. A tárcavezető, Thomas de Maiziere egy pénteki nyilatkozata szerint ettől azt várják, hogy az eddiginél többen kapnak menekültstátus helyett úgynevezett oltalmazotti státust, amelyhez nem jár családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól. A miniszter nyilatkozata vitához vezetett a kormányzó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós partner, a szociáldemokrata párt (SPD) között. Végül abban állapodtak meg, hogy az ügyet az IMK napirendjére emelik.

Németországban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját. A BAMF adatai szerint az idén október végéig  758 473 menedékkérőt regisztráltak, köztük 243 721 szíriai állampolgárt.

[Forrás: alfahir.hu]
Impresszum