Úgy tűnik, a magyar kormány jelen formájában tökéletesnek tartja a románokkal kötött alapszerződést, Szijjártó Péter külügyminiszter Szávay István országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válasza szerint ugyanis semmilyen változtatást nem kezdeményeztek annak szövegében.



A magyar–román kapcsolatokat meghatározó alapszerződést a Horn-kormány kötötte még 1996-ban. A szerződés eredetileg 10 évre szólt, és szövege szerint lejártakor 5 évre automatikusan újra meg újra meghosszabodik, ha a lejárat előtt egy évvel egyik fél sem kéri módosítását. A 2011-es lejáratkor a nyilvános információk szerint az Orbán-kormány semmilyen módosítási kérelemmel nem élt, 2015. december 27-éig azonban ismét lehetőség volt ilyen javaslatot benyújtani.

Szávay István, a Jobbik alelnöke írásbeli kérdésében arról érdeklődött, hogy kinyilvánította-e a kormány a törvényes határidőig változtatási szándékát, és ha igen, akkor milyen pontokban. A képviselő azzal támasztotta alá kérdését, hogy a román fél az alapszerződés jelenlegi homályosan megfogalmazott előírásait nyilvánvalóan nem tartja be. Felhozta példának a szabad anyanyelvhasználat korlátozását, a kétnyelvű utcatáblák botrányos ügyét, az erőszakos asszimiláció folytatódását vagy épp az alapvető szabadságjogok megsértését – a nemzeti, közösségi szimbólumoktól a gyülekezési és személyi szabadságig terjedő skálán –, melyekről ugyan mind szó van az alapszerződésben, azonban a homályos megfogalmazás miatt ezeket Románia könnyedén figyelmen kívül hagyja. Szávay kérdésében hozzátette, hogy emellett fontos lenne új pontokkal kiegészíteni a dokumentumot, például a területi autonómia deklarálásával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válasza kevés konkrétumot tartalmaz. Egyetlen szóval sem válaszol arra a kérdésre, hogy a kormány élt-e változtatási szándékkal, ebből pedig elég világosan kikövetkeztethető arra, hogy nem élt. A válasz komolysága is megkérdőjelezhető, hiszen olyan semmitmondó szófüzért tartalmaz, mint: „az elmúlt öt esztendőben számtalan, nemzetpolitikai stratégiánk megvalósítása szempontjából kiemelten fontos intézkedést sikerült hoznunk az Országgyűlésben”. Szijjártó emellett reméli, hogy az új román kormánnyal sikerül „az alapszerződésben rögzített célok teljesítésében előrelépni” – holott az ügyvivő, technokrata Cioloș-kormánynak mind politikai, mind diplomáciai téren szűk a mozgástere.

Az Alfahír.hu portál kérdésére Szávay szomorúnak nevezte, hogy a magyar diplomácia „harcos érdekérvényesítése” még mindig a „reménykedésnél” tart. „Jellemző, hogy a kormány még mindig felelőtlenül és hanyagul kezeli ezt a kérdést. A Jobbik számára a kül- és szomszédságpolitikában mindig a nemzeti érdek érvényesítése lesz az elsődleges. A jószomszédi viszony fontos, de csak úgy, hogy ne sérüljenek miatta a külhoni magyarság érdekei. Szijjártó Péter miniszterré válásakor még reménykedtünk, hogy érdemi váltás lesz a Martonyi-Németh-féle külügyhöz képest, de sajnos egyre kevésbé látjuk a különbséget. Ráadásul felháborít, hogy konkrét kérdéseket tettem fel, amelyekre a miniszternek alkotmányos kötelessége lett volna válaszolni, mégsem tette” – mondta a képviselő.

Impresszum