2016. február 17. / 14:53

A hétvégén: Bocskai-zarándoklat

Idén ismét megtartják az egyik legnagyobb hatású és legjelentősebb magyar történelmi személyiség, Bocskai István emlékére szervezett zarándoklatot, melynek során több magyarországi hajdúváros küldöttsége a fejedelem életéhez kapcsolódó főbb települések felkeresésével rója le tiszteletét emléke és a hajdú múlt előtt.



2007 óta minden évben megszervezik a Bocskai-zarándoklat nevű körutazást, amelyen a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat és a Bocskai István Emlékbizottság képviselői, a hajdúsági polgármesterek, önkormányzati képviselők és meghívottaik vesznek részt. Február 20-án indul a csoport Hajdúnánásról, hogy Debrecen és Kolozsvár érintésével Gyulafehérvárra érkezzen. A kincses városban 12.30 órára tervezik az érkezést a Sapientia-egyetem parkolójába, majd megkoszorúzzák a Bocskai-szobrot és -domborművet. 16.45-kor a gyulafehérvári székesegyházban lesz a találkozás a helybéliekkel, vendéglátókkal. 21-én, vasárnap reggel 7.30-kor Nagyenyeden koszorúznak a zarándokok az 1848-os népirtás emlékhelyénél. 11.30-re tervezik az érkezést Nagyváradra, ahol a Partiumi Keresztény Egyetemen lesz megemlékezés, koszorúzás. Mindenik helyszínen elhangzik majd Kátai Zoltán énekmondó előadása.

Tavaly Tőkés László európai parlamenti képviselő fogadta Nagyváradon a Bocskai-zarándoklat részvevőit. „Bihar megye egykori főispánjára, Várad kapitányára, az egész Partium urára, Erdély fejedelmére, Magyarország királyára úgy kell emlékeznünk, mint egy olyan reálpolitikusra, ügyes diplomatára és kiváló hadvezérre, aki a 17. század elejére szinte teljesen elpusztult magyar államiságot megmentette, folytonosságát biztosította” – mondotta ekkor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Bocskai olyan korban tette ezt, amikor a Habsburgok és a Porta szorításába került, kivéreztette és kirabolt, leigázott és részben elnéptelenedett Magyar Királyság idegen seregek, martalóc népek és bujdosó honfiak felvonulási terepévé vált. Bocskai – akit a székelyek 1605. február 21-én választottak Erdély fejedelmévé Nyárádszeredában – egyszerre volt kénytelen szabadságharcot, felekezeti csatákat és büntetőhadjáratot vívni, de nagy formátumú államférfivá tette az is, hogy egyszerre védte és építette az országot és az egyházat. „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük” – ez a fejedelmi jelmondat áll a reformáció genfi emlékművén Bocskai szobra alatt. Erdély aranykorának megalapozójaként az igazságot és a békességet igyekezett ötvözni, mához szóló példamutatással törekedve arra, hogy történelmi szállásterületünk fennmaradjon és népességmegtartóvá váljon. 

„Ma is egy egészséges demográfiai fordulatra lenne szükség az egész Kárpát-medencében” – fejtegette 2015. február 22-én Tőkés László, mert lám, éppen Nagyvárad esete mutatja, hogy két évtizeddel ezelőtt még jó egyharmada magyar volt a város lakosságának, ma pedig már egynegyede sem. Bocskai formátumú vezetőkre lenne szükség a magyar királyok és erdélyi fejedelmek értékes örökségének továbbviteléhez, a békeidőben zajló pusztulás megakadályozásához – jelentette ki az előző királyhágómelléki református püspök.
 

Impresszum