2016. május 27. / 18:22

Útkereszteződéshez ért a Jobbik

A hétvégén tartja tisztújító kongresszusát a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A párt szabályzatai alapján a jobbikos alapszervezetek jelölhették taggyűléseiken azokat a személyeket, akiket a Jobbik elnöki és alelnöki tisztségében szeretnének látni. Hétszáz küldöttet regisztráltak a kongresszusra.



A magát nemzetinek mondó, de a fősodratú balliberális média által szélsőjobboldalinak titulált  párt bármely tagja adhatott le szándéknyilatkozatot s indulhatott el akár az elnöki, akár az alelnöki megbízatásért. Hivatalos elnökjelölt az lehet, aki a beérkezett jelölések legalább 20 százaléka elnöknek jelöl, míg alelnökjelöltként az indulhat, aki legalább 10 százalékos jelölési arányt szerez meg a jelölési folyamatban részt vett szervezetek segítségével. A jelölések összesítése alapján egy elnökjelölt és 12 alelnökjelölt lépte át a jelöltállítási küszöböt. A  folyamatban részt vett szervezetek 92,8 százaléka Vona Gábort jelölte a Jobbik elnöki tisztségére, így egyedül ő lépte át a húsz százalékos érvényességi küszöböt.

Az alelnök jelölési folyamatban résztvevő szervezetek 84,1 százaléka Volner Jánost, 75,1 százaléka Toroczkai Lászlót, 71,6 százaléka Z. Kárpát Dánielt, 65,6 százaléka Sneider Tamást, 47,9 százaléka Hegedűs Lorántnét, 47 százaléka Novák Elődöt, 46,7 százaléka Fülöp Eriket, 38,4 százaléka Janiczak Dávidot, 21,6 százaléka Kepli Lajost, 17,5 százaléka Murányi Leventét és Gyüre Csabát, 14,9 százaléka Bana Tibort jelölte alelnökjelöltnek, így mindannyian átlépték az induláshoz szükséges tíz százalékos küszöböt.

Vona: Novák Előd szándéknyilatkozata is korábbi döntésem igazolja

Súlyos hibának tartja Vona Gábor, a Jobbik elnöke, hogy Novák Előd alelnökjelölti szándéknyilatkozata kiszivárgott, de még nagyobb hiba, hogy megszületett, ugyanis „tele van csúsztatásokkal, félinformációkból való sejtetéssel” – nyilatkozta a Jobbik elnöke az egyik tévéállomásnak. A pártelnök úgy vélte, alelnökének tudnia kellett, hogy ez ki fog szivárogni, és „súlyos felelőtlenségnek” tartja, hogy Novák érzelmeit, indulatait nem tudja a közösség érdekében kordában tartani. Vona ugyanakkor úgy gondolja, az eset korábbi döntésének helyességét támasztja alá. Mint ismert, a pártelnök többek közt Novák Előddel is közölte, nem támogatja alelnöki újrázását.

A szándéknyilatkozatban megfogalmazottakról Vona azt mondta, azok alkalmasak arra, hogy a sajtó összeesküvés-elméleteket gyártson. Semelyik oligarchával nem kötöttek paktumot, nincs semmiféle „székházmutyi”, sőt  a Jobbiknak nincs is székháza, és nem is volt szó pártszékházvásárlásról – közölte.

Az adásban szóba került az Európai Központi Bank azon aggodalma is, mely szerint a rendszerellenes, úgynevezett „szélsőjobboldali” pártok veszélybe sodorhatják a jólétet, a fiskális reformokat. Vona szerint nem baj, ha ez a jelenlegi rendszer összeomlását jelenti, hiszen a jelenlegi európai vezetés sem a gazdasági, sem a migrációs, sem az ukrán válsággal nem tudott mit kezdeni. Európának át kell lépnie a XXI. századba. Úgy véli, ez Ausztriában már megtörtént, hiszen „az utóbbi évtizedekben megszokott politikai struktúra összeomlott” – utalt arra, hogy az elnökválasztás második fordulójába sem a középjobb néppárt, sem a szocdemek jelöltje nem jutott be. Vona szerint ha ez több tagállam szintjén is megtörténik, akkor kapunk egy utolsó esélyt, hogy „valóban Európát építsünk”, és ebben egy leendő „Jobbik-kormánynak” meg kell találnia a szövetségeseit.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látogatását értékelve a jobbikos vezető „fideszes hintapolitikának” nevezte, hogy miközben Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság fideszes elnöke az Oroszország elleni szankciók fenntartásáért szállt síkra, aközben Szijjártó Péter külügyminiszter gazdasági partnernek tekinti a keleti nagyhatalmat. Vona kiállt amellett, hogy Magyarországnak a saját szuverenitását, a saját érdekeit kell képviselnie akár Oroszországgal, akár az Egyesült Államokkal kapcsolatban.

Azzal kapcsolatban, hogy a fideszes Tényi István megtámadta a kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezését, Vona megismételte pártja korábbi álláspontját, mely szerint ha Alaptörvénybe emelnék a kvóta elutasítását, azzal ingyen, gyorsan, a legmagasabb jogi szinten „üzenünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék”. A Jobbik elnöke aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy érvényes lesz-e a népszavazás, de az érvényességi küszöb elérését feltételezve közölte, az Országgyűlésre ekkor is jogalkotási kötelezettséget ró. Viszont ha a népszavazás nem érvényes, az „visszafele fog elsülni” – fogalmazott, majd feltette a kérdést: „Orbán Viktor vállalja a felelősséget?” Úgy vélte, ekkor ellenfeleink „kapnak a kezükbe egy adu ászt”, és az érvénytelenségre hivatkozva bevezethetik a kvótát.

Impresszum