Levélben kérte Kövér László a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), hogy mozgósítsa a romániai parlamenti választásokon való részvételre Székelyföld népét, és biztassa arra, hogy szavazzanak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködésén alapuló magyar képviseletre.



Az Országgyűlés elnökének a levelét a Székely Nemzeti Tanács éves küldöttgyűlésén Farkas Balázs csíkszeredai konzul olvasta fel szerdán délután Marosvásárhelyen.

Kövér: ne essen az SZNT kamaszbetegségbe

Kövér László arra kérte az SZNT-t, hogy "ne essen kamaszbetegségbe", emelkedjen felül a korábbi vélt vagy valós sérelmein, és előlegezzen bizalmat a román törvényhozásba küldendő magyar képviselőknek. Az MPP tiszteletbeli elnöki tisztségét is betöltő Kövér László az RMDSZ jelöltlistáin szereplő két MPP-s jelöltet név szerint is megemlítette. Mint fogalmazott: Biró Zsolt és Kulcsár Terza József személyében először nyerhetnek román parlamenti mandátumot az SZNT küldöttei. 

Kövér László levelében úgy vélekedett, hogy a székelyföldi területi autonómia és a román nép által az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért teljes nemzeti szabadság "lenne az orvosság" a Romániában felhalmozódott magyar vonatkozású bajokra. „Akik ma különféle bukaresti és brüsszeli intézményekben veszélyforrásként tekintenek a székely autonómia iránti jogotokra, azoknak a saját önrendelkezési jogára szintén veszélyek leselkednek, csak még nem biztos, hogy tudnak róla" - fogalmazott a házelnök. Úgy vélte: "nincs, és nem lehet valós és tartós európai önrendelkezés a tagállami nemzetek önrendelkezési joga nélkül, a nemzeti többségeknek pedig nincs és nem lehet valós és tartós az önrendelkezési joguk a számbeli kisebbségben velük együtt élő nemzeti közösségek önrendelkezési joga nélkül".

Szili: ne hagyjuk, hogy a „sápadtarcúak” örüljenek

Az erdélyi magyar politikai szervezetek összefogásának, közös fellépésének a szükségességéről beszélt a küldöttgyűlés előtt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is. „Amig két indián egymás skalpját követeli, addig a sápadtarcúak örülnek" - jelentette ki az országgyűlés volt elnöke. Hozzátette, a vitákat a közösségen belül kell lefolytatni, és a kialakult közös állásponttal kell a román társadalmat megszólítani. Szili Katalin megemlítette, hogy a 89-es rendszerváltozás óta eltelt 27 év, a háromnegyede a kommunista rendszer időtartamának. Ez idő alatt a határon túli magyarság fogyása tízszázalékos volt. Kijelentette: ha nem tesz sürgősen a közösség az áldatlan helyzete ellen, félő, hogy a demográfiai változások "zárójelbe teszik" az egész autonómiakövetelést.

Élénk vita után fogadták el az állásfoglalást

Az SZNT küldöttgyűlése állásfoglalásban rögzítette a választásokra vonatkozó álláspontját. A tanács rögzítette: magát a székelység közképviseletének tekinti, és ennek megfelelően nem vesz részt a választásokon, és nem jegyezteti be magát politikai alakulatként. Természetesnek tartja ugyanakkor, hogy képviselői lelkiismeretük szerint induljanak a választásokon pártjaik színeiben vagy akár függetlenként. 

Az állásfoglalás szerint az SZNT képviselői - ha elindulnak a választásokon - nem várhatnak támogatást az SZNT-től, "amint egyetlen parlamenti képviselő sem várhatja el azt, hogy maga a parlament támogassa őket a választásokon". Állásfoglalása végén a tanács azzal a kéréssel fordult a székely közösséghez, hogy "olyan képviselőket válasszanak, akik elkötelezettek Székelyföld autonómiája iránt, és hajlandók is cselekedni érte". Az állásfoglalást élénk vita után 59 támogató és 28 ellenszavazattal, tíz tartózkodás mellett fogadta el a küldöttgyűlés. A hozzászólók némelyike törölte volna az utolsó kérést az állásfoglalásból, mások pedig az SZNT autonómiastatútumának a határidőhöz kötött benyújtásához kötötte volna a támogatást.

[MTI]
Impresszum