A külhoni magyarságnak szánt állami támogatásokat kiosztó Bethlen Gábor Alap (BGA) 2012. évi tevékenységéről szóló jelentés kapcsán Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő vezérszónoki felszólalásában hosszasan ostorozta a BGA teljesítményét, az adófizetők pénzéből megvalósuló, leplezetlen külhoni Fideszes klientúra-építést és a támogatások összegének változatlanságát.

Szávay István
Szávay István


2010-es fideszes „fülkeforradalmat” követően a második Orbán-kormány életre hívta a Bethlen Gábor Alapot annak érdekében, hogy az addigi támogatási struktúrát egységesítse és egyben átláthatóbbá tegye. A Jobbik a külhoni támogatásokat addig kezelő Szülőföld Alap hiányosságait ismerve támogatta és jóhiszeműen viszonyult egy új struktúra kialakításához, a saját magát a nemzeti ügyek kormányának aposztrofáló második Orbán-kabinet inkompetenciája azonban nagyon hamar nyilvánvalóvá vált. Az Alap bejegyzése 2011-ben érthetetlen okokból hónapokat csúszott, így a pályázatokat sem sikerült időben kiírni. Ennek következtében számos külhoni magyar rendezvény lehetetlenült el, a debütálás tehát kifejezetten katasztrofálisan sikerült, nem véletlen, hogy az Alap igazgatósága rövidesen le is mondott. De nem csak a debütálás, hanem a további működés is kaotikus módon folytatódott, nem véletlenül ostorozta kemény szavakkal már a 2011-es, fél éves késéssel törvénysértő módon benyújtott beszámoló kapcsán is az Alap működését Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A tegnapi nap folyamán az Országgyűlés elé kerülő 2012-es jelentéssel kapcsolatban a nemzeti radikális képviselő már vezérszónoki felszólalása bevezetőjében csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nemzetpolitikai fordulat a Fidesz részéről már 2010-ben is kizárólag a „szájkarate forradalmát” jelentette és ez a helyzet azóta sem változott. Egyfelől ugyanis, a hangzatos szlogenek ellenére az erdélyi magyarság 2005-ös magára hagyása után most a délvidéki magyarok elárulására készül a kormány, másfelől pedig bár elvileg miniszterelnök-helyettesi szinten képviseli Semjén Zsolt – aki ezúttal sem vett részt az ülésen – a külhoni magyarságot, a kormány mégis csak „az állami költségvetés egy ezrelékét fordítja a nemzet negyedét kitevő külhoni magyarságra, így reálértéket tekintve még Gyurcsány és Bajnai-kormányok is többet áldoztak nemzetpolitikára.”

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke az előző évhez hasonlóan elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte a nemzeti együttműködés kormányának azon eljárását, miszerint az Alap által kiosztható pályázati pénzek 95%-áról egy háromfős bizottság dönt. Szávay szerint nem véletlen, hogy „a kormánypárt holdudvara rekordmennyiségű támogatást nyert el 2010-2012-ben, míg a Fidesz haveri körébe nem tartozó szervezetek kevésbé élveztek prioritást a pénzek elosztásakor.” A jobbikos politikus elmondta, hogy beszámoló szerint ez a bizottság 2012-ben több mint 5,5 milliárd forintot osztott ki a meghívásos, azaz zárt pályázatokon megkérdőjelezhetően korrekt és szakmai szempontok szerint Ez már csak azért is vérlázító, mert eközben a nyílt pályázatokon meghirdetett összesen 600 millió forintnyi támogatás érezhetően töredéke a szükségesnek.

Szávay István szerint jól jellemzi a nemzetpolitikai konszenzust hangoztató kormány kicsinyességét valamint Semjén Zsolt szavahihetőségét is, hogy bár a miniszterelnök-helyettes korábban ígéretet tett arra, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények listájának felülvizsgálata során az ellenzéki pártoknak is lesz lehetőségük véleményt nyilvánítani, a tavalyi áttekintésről azonban őket nem értesítették. A Jobbik csak hónapok múlva, egy írásbeli kérdésre kapott válaszból tudta meg, hogy a listát a 2012. december 10-ig beérkezett javaslatok alapján már felülvizsgálták.

A jobbikos politikus keményen kritizálta a BGA másik jelentős költségvetési tételét, a nemzetstratégiai szempontból kiemelkedően fontos, a külhoni magyar iskolákban tanuló magyar diákok által igényelhető oktatási-nevelési támogatások rendszerét. Szávay számon kérte a több mint tíz éve változatlan összegek zárolás miatti csökkenését, továbbá ismételten, jelezte, hogy sok esetben ezek már nem szolgálják az eredetileg kitűzött támogatási célt, mivel sok helyütt magyarul sem beszélő antiszociális cigányok veszik fel e pénzeket, kiszorítva ezzel a helyi magyar iskolákból a magyar diákokat. A nemzeti radikális honatya továbbá „Brüsszel előtti sundabundázásnak” nevezte azt, hogy bár a kormány pontosan tudta, hogy e támogatási formára 5,5 milliárd forintot kell elkülöníteni, az eredeti előirányzat mégis csak 4,8 milliárd volt, amit csak tavaly év végén egészített ki a valami miatt addig talonban tartott, hiányzó 727,4 millió forinttal.

Szávay számon kérte Semjén Zsolt azon ígéretét is, miszerint a kormányzati ciklus végére, egy teljes évfolyamnyi, vagyis mintegy 100.000 tanuló fog külhonba kirándulni. Mivel az erre fordított támogatás tavaly és idén sem növekedett, így továbbra is csupán 14 ezer gyerek tud részt venni az eredetileg Jobbik által javasolt Határtalanul! programon.

Értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy miközben az Alap költségvetésének 7%-át (!) működésre tapsikolja el, mégsem üzemelt több hónapig annak informatikai rendszere és hiányolta a jelentésből az Alappal egy szervezeti egységet alkotó Nemzetpolitikai Kutatóintézet, valamint a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Intézet munkájáról szóló beszámolót, illetve a Magyarság Háza projekt aktuális állásáról szóló részt is.

A Kormány támogatáspolitikáját összefoglalva a jobbikos politikus kijelentette: „A Jobbik továbbra sem lát mást, mint a pénztelenséget, a valós problémákkal való szembenézés hiányát, a szakmai érvek és szempontok teljes mellőzését és legfőképpen a rendelkezésre álló szűkös forrásoknak a külhoni klientúraépítés érdekében történő szinte leplezetlen felhasználását.” Szávay kijelentette: a Jobbik kormányra kerülve valós szakmai alapokra helyezi a külhoni magyarságra fordított támogatások szétosztását és azok összegét a következő ciklus végére ötszörösére fogja emelni.

[Forrás: alfahir.hu]

Impresszum