A Jobbik kihelyezett elnökségi ülést tartott szerda délután a kárpátaljai Beregszászon, ahol Vona Gábor pártelnök bejelentette, a testület egyhangú döntésének értelmében kezdeményezik, hogy a külhoni Jobbik tagok küldötteket delegáljanak a párt legfőbb döntéshozó szervébe, a kongresszusba.



Vona Gábor a sajtótájékoztatón hivatalosan fel sem tett kérdésre, hogy kampányolni jöttek-e, azt válaszolta, egyikük sem először jár Kárpátalján, más elszakított régiókban is tartottak kihelyezett elnökségi ülést, és fognak is a jövőben. „A határon túli magyarság sorsa nekünk nem csak a kampány közeledtével fontos” – fogalmazott a pártelnök.

A nemzeti radikális párt vezetői a szerdai napon megbeszélést folytattak Babják Zoltán polgármesterrel, Beregszász város vezetőivel, a történelmi egyházak (katolikus, görög katolikus, református) képviselőivel, valamint a két helyi magyar párt, a KMKSZ és az UMDSZ prominenseivel. Látogatást tettek továbbá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolában, valamint a Beregvidéki Múzeumban.

Elszántság és optimizmus

Vona Gábor kifejtette, nem csak formális összejövetelekről van szó, hanem belsőleg megélt eseményről. Bár vannak nemzetpolitikával foglalkozó szakpolitikusok, a személyes tapasztalatszerzést semmi sem pótolhatja. „Jó volt látni az egyházi vezetők részéről azt az elszántságot és optimizmust, ami az anyaországi egyházak számára is példamutató” – emelte ki.

A Jobbik elnöke szerint helytelen, amikor Budapestről akarják megmondani, mi a jó a kárpátaljai magyaroknak, jelenleg ugyanis a magyar állam „adományozó és elvonó földesúr” a határon túli magyar közéletben. Hangsúlyozta, ismerik a kárpátaljai magyar pártok belső küzdelmeit, de ebbe nem kívánnak direkt módon beavatkozni, inkább jó ügyekben szeretnének együttműködni azokkal, akikkel lehet.

Lebontani Trianont

A konkrét elnökségi ülés kapcsán elmondta, az ukrán-magyar határátkelőnél tapasztalható áldatlan állapotok miatt olyan mennyiségű panaszáradat zúdul hozzájuk, hogy az már politikai megszólalást követel.

A másik ügy, amivel foglalkozott az elnökség, az a külhoni Jobbik-tagok helyzete. A testület egyhangú döntése értelmében javasolják a választmánynak, hogy a párt szombati kongresszusán olyan javaslatot terjesszen elő, amely biztosítja, hogy külhoni Jobbik csoportok is delegálhassanak küldöttet a legfelsőbb döntéshozó szervbe, sőt, adott esetben ők maguk is választható tisztségviselők legyenek. A Jobbik ezzel saját alapszabályában bontja le a trianoni határokat – húzta alá Vona.

Ukrajna csak feltételekkel mehet az EU-ba

Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinet elnöke megismételte korábbi kijelentését, miszerint kormányra kerülve a Jobbik a külhoni támogatások mértékét ötszörösére, a költségvetés jelenlegi egy ezrelékéről ötre emelné. Szávay kiemelte, fontos a magyar intézmények finanszírozása és a szimbolikus lépések, de emellett ki kell dolgozni olyan gazdasági ösztönző rendszert, amellyel állami cégek határon túli magyar családoknak biztosítanak megélhetést.

A jobbikos képviselő kitért a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium ügyére, amely méltatlanul nem részesül megfelelő anyaországi támogatásban. A nemzeti radikális párt ezért a Magyar Állandó Értekezlet november 7-i ülésen javasolni fogja, hogy az iskola kerüljön fel a nemzeti jelentőségű intézmények közé, és ezáltal biztosítsák számára a normatív állami támogatást.

A sajtótájékoztatón Kovács Béla európai parlamenti képviselő is felszólalt, aki elmondta, november 22-én Ukrajna aláírhatja az EU-val az uniós társulási szerződést. Amennyiben erre sor kerül, megnyílik az út Kijev előtt az EU-csatlakozáshoz. A Beregszászon EP-irodát fenntartó politikus leszögezte, Ukrajna uniós csatlakozását nem fogják feltétel nélkül támogatni, ennek feltétele a nyelvtörvény maradéktalan betartása, valamint a Tisza-menti választókerület létrehozása lesz.

[Forrás: alfahir.hu - Bencsik János]
Impresszum