2013. november 20. / 12:11

Trianon parkot avattak Kárpátalján

Vasárnap a Beregszásztól mintegy tíz kilométerre fekvő Mezőgecsén a Jobbik pártalapítványának támogatásával felavatták Kárpátalja első trianoni emlékművét. Az ünnepségen felszólalt Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő is.

A Trianon emlékpark, mögötte a mezőgecsei községháza. Fotó: Kató Alpár
A Trianon emlékpark, mögötte a mezőgecsei községháza. Fotó: Kató Alpár


A Trianon park névre keresztelt emlékhelyet a mezőgecsei községháza előtti téren avatták fel vasárnap a déli órákban. Az ünnepséget, melynek során megemlékeztek az I. bécsi döntés novemberi évfordulójára is, Kovács Dezső, a park megálmodója nyitotta meg. Kovács – aki a Jobbik kárpátaljai szervezőjeként is tevékenykedik – elmondta, hogy az emlékhely létrehozásának ötletével 2010-ben kereste meg Mester András polgármestert, aki azonnal a kezdeményezés mellé állt.

Ebben az évben ezért már sor is került a park alapkövének letételére, a teljes műalkotás pedig a Jobbik pártalapítványa, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, valamint helyi vállalkozók, magánszemélyek nagylelkű adományainak köszönhetően mostanra készülhetett el. Kovács Dezső szót ejtett az emlékhely szimbolikus jelentéseiről is: „Helyt kapott Nagy-Magyarország sziluettje és a hármas halom, amely azt jelképezi, hogy a trianoni döntés ellenére a Kárpát-hazára egységes egészként kell tekinteni; a hármas halom közepén pedig életfa áll, amely jelzi, hogy a magyarság él. Az életfa mögé országzászlót állítottunk, ez az I. bécsi döntésre emlékeztet bennünket.”

Szávay István szól az egybegyűltekhez. Fotó: Kató Alpár
Szávay István szól az egybegyűltekhez. Fotó: Kató Alpár


A Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében Szávay István országgyűlési képviselő szólt az egybegyűltekhez. Szávay mindenekelőtt köszönetet mondott Mezőgecse polgárainak, mivel a trianoni diktátum után közel egy évszázaddal is voltak elég bátrak és erősek ahhoz, hogy Trianon emlékparkot állítsanak. „1920-ban, az I. világháborút követően álszent módon a népek önrendelkezési jogának elvét hangoztatva húzták meg az országhatárokat. És ez a jog minden közép-európai népnek járt, csak épp nekünk, magyaroknak nem. Egységes hazánkat számos darabra szabdalták akkor, és a II. világháború után is.” - emlékeztetett a magyarországi képviselő. Hozzátette azonban, ha minden település olyan erős és bátor lesz, mint Mezőgecse, akkor el fog jönni az a pillanat, amikor újra minden magyar ember egy szabad és boldog hazában foghatja meg egymás kezét. A politikus rámutatott ugyanakkor arra is, ameddig a magyar külpolitika gyáva és megalkuvó módon a jószomszédi viszony elvét a külhoni magyarság képviselete elé helyezi, addig erre valós esély nem lehet.

Részletes beszámoló és még több fotó itt!

[Forrás: alfahir.hu]
Impresszum