Az előkészületben lévő új ukrán nyelvtörvény komoly mértékben szűkítené a kisebbségek nyelvi jogait, mert a jelenlegi 10-ről 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelvek használhatóságának küszöbét, s a magyar tannyelvű oktatást az állam anyagi lehetőségeitől tenné függővé.

Beregszász. Szigorodó nyelvtörvény? Fotó: hungarokamion.hu
Beregszász. Szigorodó nyelvtörvény? Fotó: hungarokamion.hu


Mindezt Gajdos István, az ukrán parlament képviselője jelentette ki az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

A magyar honatya, aki egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az újságnak elmondta: a nyelvtörvény tervezetében nem szerepel annak elismerése, hogy minden ember elidegeníthetetlen jogát képezi a nyelvek szabad használata a magán- és a közéletben, ami egyenesen ellentétes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának preambulumával.

Roppant aggasztónak tartja továbbá, hogy a tervezet szerint csak községek, nagyközségek és városok szintjén lehetne használni a regionális nyelveket, megyei szinten már nem, ráadásul a jelenleg érvényes 10-ről 30 százalékra emelné azt a küszöböt, ami lehetővé tenné ezt. Szerinte ez teljességgel elfogadhatatlan, de – vélekedése szerint – még így sem biztos, hogy a kisebbségek élni tudnak nyelvi jogaikkal ott, ahol számarányuk eléri a 30 százalékot, mert a jogszabály ezt túl bonyolult eljáráshoz kötné. Például minden egyes település esetében külön döntést kellene hoznia a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek a kisebbségi nyelvhasználat ügyében – emlékeztetett a politikus.

Gajdos kiemelte: komoly veszély fenyeget az anyanyelvű oktatást illetően is, mert a tervezetben egy óriási csapdát rejtettek el. A törvény ugyanis csak azt írná elő az állam számára, hogy az anyanyelvet, így a magyart oktassák kötelezően, a többi tantárgyat pedig csak akkor tanítanák anyanyelven, ha az államnak lenne rá lehetősége – mutatott rá. Hozzátette: amennyiben a hivatalnokok úgy ítélnék meg, hogy nincs rá pénz az államkincstárban, akkor nem indítanának magyar osztályt, ami ellentétes az ukrán alkotmánnyal, amely szavatolja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot.

Emellett a tervezet a 30 százalékos küszöbhöz kötné azt, hogy mely településeken működhetnének állami vagy önkormányzati fenntartású magyar tannyelvű iskolák – emlékeztetett. Vagyis ott, ahol a magyarok aránya nem éri el e mutatót – jegyezte meg –, nem lehetne ilyen tanintézet, tehát megszűnnének a magyar iskolák Ungváron, Munkácson és más kárpátaljai városokban.

Gajdos azt is elmondta, hogy a nyelvtörvényt előkészítő bizottság következő üléséig Tóth Mihály kisebbségjogi szakértővel közösen írásba foglalnak minden általuk kifogásolt részletet, és javaslatot tesznek a problémák orvoslására, megpróbálva bevinni a tervezetbe a jelenleg hatályos törvényből mindazt, ami a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálja.

[MTI]
Impresszum