Többségében ezúttal sem civilek, hanem a baloldali kis pártok tagjai, aktivistái szervezték a pártfüggetlennek kikiáltott, több mint negyven városban meghirdetett „Közfelháborodás napja” elnevezésű kormányellenes tüntetéseket Magyarországon és több külföldi városban.



A zavaros, változatos, néha röhejes  lózungokkal felvonuló demonstrálók Budapesten megbontották a Parlamentet védő kordont és megpróbáltak bejutni az Országházba. A rendfenntartók egy idő után elkezdték kiszorítani a randalírozókat a Kossuth térről, akik a többórás patthelyzetet végül megunták, és hazamentek.

Mára bebizonyosodott, hogy a háttérből a baloldal mozgatja a szálakat, miközben a tüntetők a „civil” hívószóra mennek ma utcára Budapesten, vidéken és számos külföldi városban. A kormány- és Magyarország-ellenes demonstrációkat európai balliberális körök támogatják, az embereket a bulvársajtó és a liberális média hergeli, Magyarországon főleg a Hit Gyülekezetéhez és az MSZP-hez közel álló ATV, valamint a külföldi tulajdonban lévő RTL Klub tudósít éjt-nappá téve a „népfölkelésről”.
Arról nem nagyon esik szó a hazai és külföldi médiában, hogy Budapesten az SZDSZ nevű bukott liberális párt és az MSZP régi arcai vonulnak az első sorokban, Békéscsabán Gyurcsány Ferenc egyik nagy rajongója a főszervező, míg Szegeden a Párbeszéd Magyarországért helyi szervezetének egyik tagja mozgósít. Dunaújvároson a Demokratikus Koalíció bátorítja az elégedetleneket, Nyíregyházán a Szolidaritás nevű baloldali tömörülés a szervező. A brüsszeli tüntetés egyik szervezője nem is csinál titkot abból, mi a legfőbb vágya, mert közösségi oldalán „együtt Orbán ellen” képaláírással pózol a Magyarország elleni kirohanásairól ismert Daniel Cohn-Bendittel, magyar szervezőtársa pedig az Izraelbe települt ex-gyurcsányista ügyvéd, Dániel Péter bejegyzéseit népszerűsíti.

Állítólag a szervezők kifejezetten kérték, hogy pártok ne vegyenek részt a megmozdulásokon, ám a szocialisták mellett szinte az összes magyarországi baloldali és liberális minipárt vezetői, képviselői felsorakoztak a tüntetéseken.

„Nemet mondunk az információkorlátozásra, a korrupcióra, a jelenlegi külpolitikára, a túladóztatásra, a közoktatás leépítésére és a felelőtlen kormányzásra. Igent mondunk Európára, a szabadságra, az átláthatóságra és a demokráciára” – fogalmazott az egyik szervező, de a demonstrálók elsöprő többségének fogalma sem volt, hogy éppen kiért-miért vagy ki-mi ellen kell tüntetni. A „harag napjának” legfőbb üzenete az volt, hogy „le vele”, konklúziója pedig az, hogy „egy jó kis balhénak” mindig akadnak hívei.
Impresszum