Gyászünnepséggel, emlékmenettel és koszorúzással emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 70 évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok sztálini lágerekbe a kárpátaljai magyar férfilakosságot.

Fotók: MTI
Fotók: MTI


Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban, a Szolyvai Emlékpark Bizottság szervezésében tartott központi megemlékezésen Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, a párt országgyűlési frakcióvezetője emlékező beszédében kiemelte: vészterhes időben emlékezünk arra, hogy 70 évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok a kárpátaljai magyar férfiakat és németeket. Hozzátette: Kárpátalján szinte nincs magyar család, amelynek ne pusztult volna oda egy-két tagja, a 30–40 ezer elhurcolt alig egyharmada tért haza.

Hangsúlyozta: „Szolyván egy másik, 70 évvel ezelőtti tragédiára is emlékezünk, hiszen néhány hónappal korábban Kárpátalján körülbelül 90 ezer zsidó származású magyar honfitársunkat deportálta a német birodalom a magyar közigazgatás segítségével. Jövőre és 2016-ban emlékezünk annak a hetvenedik évfordulójára, hogy a megszállt Magyarországról és Csehszlovákiából németeket, köztük magyarul beszélő németeket és felvidéki magyarokat toloncoltak ki a saját szülőföldjükről”.



Schiffer kiemelte: arra kell emlékezni, hogy a Kárpát-medencében birodalmak mennek, birodalmak jönnek, de a magyarság sorsa – határokon átívelően – egy. Fontosnak nevezte, hogy „a hetvenedik évfordulón, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, különbségtétel nélkül egyaránt emlékezzünk mindenkire, akik a gonosz birodalmak embertelen cselekedeteinek, az etnikai tisztogatásoknak váltak áldozataivá”.

„A vészterhes időkben fontos, hogy a kárpátaljai magyarság összetartson. Éppen ezért – a főhajtás mellett – jelenlétemmel, társaim jelenlétével szeretném-szeretnénk kifejezni a szolidaritásunkat a történelmi múltját ápoló kárpátaljai magyar közösséggel” – zárta beszédét Schiffer András.

Először vett részt idén a szolyvai megemlékezésen az ukrán kormány képviselője. Hennagyij Druzenko, nemzetiségi ügyekért felelős kormánymegbízott beszédében megemlékezett a diktatúrák áldozatairól, rámutatva, hogy Ukrajna is ezen a szombaton emlékezik a nagy éhínség, a holodomor áldozataira. A kormánytisztviselő bocsánatot kért a kárpátaljai magyaroktól azért, hogy ha – mint fogalmazott – ukrán nemzettársai is részesei lettek volna a 70 évvel ezelőtti atrocitásoknak.

A megemlékezés keretében az emlékpark falán felavatták az ugyancsak a sztálinizmusnak áldozatul esett Raoul Wallenberg, zsidómentő svéd diplomata emléktábláját, Volodimir Kolodko ungvári szobrászművész alkotását.



A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az évforduló alkalmából több száz fő részvételével emlékmenetet szervezett Munkácsról a 26 kilométerre lévő Szolyvára, amely az 1944-es deportálás útvonalát követte.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője a reggeltől koraestig tartó vonulás kapcsán az MTI-nek elmondta: nagyon fontos az 1944-ben elhurcolt magyarokra és németekre emlékező menet, hiszen közel ötven évig nem lehetett beszélni a szinte minden kárpátaljai magyar családot érintő tragédiáról. Hozzátette: a meneten részt vevő emlékezők bizonyos mértékben részeseivé válnak az elhurcoltak szenvedéseinek, s nem utolsó sorban felhívják a vonulás útvonalán lévő települések lakosságának és az országúton közlekedőknek a figyelmét arra, hogy milyen hatalmas igazságtalanság érte 70 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarságot és németséget.     Brenzovics sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán állam még nem rehabilitálta az ártatlanul megölt és meghurcolt kárpátaljai magyarokat, jóllehet a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) korábban nagy többséggel megszavazta a magyarok rehabilitációját. Mint hangsúlyozta, parlamenti képviselőként – elődeihez hasonlóan – mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy hivatalosan rehabilitálják az elhurcolt kárpátaljai magyarokat. Szerinte ez szép gesztus lenne a kárpátaljai magyarság felé az új ukrán hatalom részéről.

[MTI]
Impresszum