Az Országgyűlés lesöpörte az asztalról a turáni rokonsággal kapcsolatos jobbikos határozati javaslatot. Mit jelenthet ez a jövőben a keleti kapcsolatok elmélyítése szempontjából?



Április elején Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára még azzal dicsekedett: a magyar kormány megtette a szükséges politikai lépéseket a magyar-török gazdasági együttműködés elmélyítésére, és a kabinet célja az, hogy rövid időn belül megduplázódjon a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Két ország kapcsolatainak elmélyítésében azonban fontos szerepet játszhatnak a kölcsönös baráti gesztusok is. Törökországban sokan testvérnépként tisztelik a magyarokat, de Magyarországon sem újkeletű a turáni eszme. 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság, majd 1920-ban a Magyarországi Turán Szövetség és már a század elején is komoly törekvések mutatkoztak a Törökországgal való komolyabb kapcsolatok kiépítésére. A „rendszerváltás” óta a Jobbik volt az első olyan politikai párt, amely a közös eredetre hivatkozva szorgalmazta a kapcsolatfelvételt Törökországgal. A Jobbik politikusai többször is kijelentették, hogy egy ország külpolitikai prioritásait első helyen a kulturális rokonság határozza meg. Törökország esetében pedig szoros kapocs lehet a turáni eszme, illetve, hogy mind a magyarok, mind pedig a törökök, Attila hun király unokái.

Múlt héten tartózkodó szavazattal akadályozták meg az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes, KDNP-s és MSZP-s tagjai, hogy a Jobbik kezdeményezésére a parlament tárgysorozatba vegye a turáni rokon népek napjáról szóló határozati javaslatot (Vona Gábor mellett, Hegedűs Tamás és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselők voltak az előterjesztők). Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a „gyáva nem” diplomáciai sértés és egyben rossz üzenet volt a társadalom felé.

A Jobbik a turáni népek napjának hivatalos létrehozására tett javaslatot. A Fidesz és a szocialisták viszont semmibe vették a tudományosan bizonyított rokonságot és több százezer magyar ember jogos igényét, így nem támogatták a testvérnépek egységét szimbolizáló javaslatot. Ehelyett a finnugor népek napját támogatta mindkét párt.

A pártelnök a bizottsági ülés után tartott sajtótájékoztatóján felháborodásának és elkeseredettségének adott hangot, a döntéssel szerinte a kormány maradék szavahihetőségét vesztette el, továbbá nemet mondtak a magyar társdalom jogos igényére, amely például a több százezer embert megmozgató Kurultájban fejeződik ki. Mivel a közép-ázsiai népek élénk figyelemmel kísérték a határozati javaslat sorsát, a diplomáciai sértést nehéz lesz az illetékeseknek megmagyarázni – hívta fel a figyelmet Vona.

A hétfői parlamenti ülésen ismét előkerült a jobbikos javaslat, de tárgysorozatba megint nem kerülhetett. „Attila unokái vagyunk, egy turáni harcos nép leszármazottai” – mondta Vona Gábor, ami a fideszes L. Simon László szerint nem számít, mert ez a kérdés „a tudományra vonatkozik”. Érdekes, hogy a finnugor rokon népek napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadásánál ez nem jelentett akadályt. Vona hangsúlyozta, a Jobbik célja éppen az, hogy a finnugorizmus mellett a turanizmus is helyet kapjon, a tudomány ezzel is foglalkozzon. „Nulla forintba kerülne a Jobbik javaslata, magyarként fontos lenne tudni kik vagyunk, a határozati javaslat azt célozza, hogy tudományosan ismerjük meg múltunkat, azt, hogy kik vagyunk” – érvelt a Jobbik elnöke. Ez sem segített azonban, az indítványt leszavazták. (A szavazás eredményét ITT megnézheti!)

[Forrás: alfahir.hu]
Impresszum