Autonómia és kisebbségi jogok, magyar közösségi sérelmek, kettős állampolgárság, illetve visszahonosítás, diaszpóra-gondozás, a Kárpát-medencei magyar közösségek finanszírozása, gazdasági felzárkóztatása, kétoldalú kapcsolatok és szomszédságpolitika – ezek voltak a főbb témák a két és fél órás, maratoni nemzetpolitikai meghallgatáson az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságában hétfőn.



Mindenre kiterjedő beszámolót tartott az ágazat három legfontosabb szereplője: Semjén Zsolt kormányfő-helyettes, Potápi Árpád János államtitkár és Wetzel Tamás helyettes államtitkár. A képviselők – főként az ellenzékiek – hosszú kérdéssort intéztek hozzájuk, amire tételesen válaszoltak. Volt, aki megjegyezte, hogy két új kormányzati tisztséget hozott létre a Miniszterelnökség, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium, ami csak gyarapítja a bürokraták számát. Erre Semjén úgy reagált: mind Szili Katalin miniszterelnöki megbízottá, mind Kalmár Ferenc szomszédságpolitikai miniszteri megbízottá történő kinevezését kitűnő döntésnek tartja. Az egykori MSZP-s Szili múlhatatlan érdemének nevezte, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Magyar Fórumával életben tartotta a magyar-magyar párbeszédet, s a külhoni magyarok ismerik és szeretik. Továbbá óriási előrelépésnek és példátlan sikernek nevezte, amit párttársa, a KDNP-s Kalmár Ferenc a kisebbségi jogok vonatkozásában elért.

Semjén a meghallgatás után a közrádióban azt is elmondta, hogy meglátása szerint a román fél elzárkózik azoknak a kérdéseknek a megvitatásától, amelyek a magyarok számára a legfontosabbak: a kisebbségi szimbólumhasználattól, a kétnyelvű utcatábláktól, az egyházi ingatlanok rendezésétől, s nemzetbiztonsági veszélynek nevezik a magyarok autonómiatörekvését, a békés autonomista megnyilvánulásokat pedig közbiztonsági problémának tartják.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: bizottsági elnökként már megfogalmazta azt a kérést, hogy a külhoni magyar cégek vezetői magyar feliratokat használjanak és magyar dolgozókat is alkalmazzanak. Hozzátette: államtitkárként ismét megkeresi a magyar cégek vezetőit.

A határon túli magyarság gazdaságilag történő helyzetben hozásaként említette, hogy erre az évre hirdette meg a magyar kormány a külhoni szakképzés évét, s a tervek szerint a következő esztendő a külhoni fiatal vállalkozók éve lesz. Potápi hangsúlyozta: a szülőföldön történő boldogulás előfeltétele a gazdasági vállalkozások megerősödése, s az, hogy meg tudnak-e jelenni magyar vállalatok a térségben. Gazdasági eszközök bevonására, pályázatok kiírására, átfogó gazdasági koncepciók kidolgozására van szükség – tette hozzá. 

Ander Balázs (Jobbik) a bizottság ülésén azt firtatta, hogy az oktatási-nevelési támogatás átalakítását tervezi-e a kormány, illetve Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének szórványterveit támogatja-e, várható-e közös román-magyar kormányülés és csökkenhet-e a demokráciaközpontok támogatása. Kérdései között szerepelt, hogy várható-e fellépés a szlovák állampolgársági törvény miatt. Ukrajna ügyében szerinte nem a területi integritás az első, hanem az, hogy ne folyjon magyar vér.

Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások átalakítására nyitott, de ha változtatnak, ne legyen nagyobb a probléma, mint ami most van. Kitért arra, hogy a támogatás hatására különösen Felvidéken és Kárpátalján a magyar iskolák jelentős része „cigányiskolákká” vált, ahová nem cigány gyermekeket nem szívesen íratnak. Egyrészt a cigány származásúakat is meg kell tartani a magyar nyelviségben, másrészt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarják ezekbe az iskolákba vinni gyermeküket, alapítványi, egyházi iskolába írathassák.

Szász Jenő felvetése kapcsán Semjén biztos benne, nem cél, hogy a szórvány kiürüljön, a tömbmagyarság akkor tud megmaradni, ha a szórvány is megmarad. (Az ebben a témában napvilágot látott sajtóreagálásokra válaszul az NSKI azóta közleményben erősítette meg, hogy projektjei „nem felülírni, hanem kiegészíteni kívánják a jelenleg is működő szórványkollégiumi rendszert, amelyek hálózati rendszerben való együttműködését és működését” szorgalmazza. Az intézmény „a maga részéről továbbra is fő szempontjának fogja tekinteni, hogy a pedagógustársadalom, a történelmi magyar egyházak, illetve a szórványban élő gyerekek szüleivel közösen alakítsa ki szórvány- és diaszpóra stratégiáját”.) 

A közös kormányüléseknek, vegyes bizottságoknak akkor van értelme, ha van tartalom és előre lehet lépni – jegyezte meg Semjén. Kitért arra, hogy nem csökken a demokráciaközpontok támogatása, a szlovák állampolgársági törvényről pedig azt mondta: minél szorosabb és jobb a gazdasági együttműködés annál nagyobb esély nyílhat, hogy a kényes kérdésekben is egyről a kettőre jussanak. Ukrajnának joga van az integritásra, de az ott élő kisebbségeknek is joga van a nyelvhasználatra és az autonómiára – mutatott rá, megerősítve a magyar kormány álláspontját: a kisebbségi jog emberi jog a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku. Hozzátette: az autonómia uniós alapon is kijár, ott van Dél-Tirol példája. Ha van példa valamire, milyen alapon lehet azt mondani, nekünk nem jár? – tette fel a kérdést a nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes.. 

[ittHON.ma]

Címkék: román, magyar
Impresszum