Meg kell könnyíteni, hogy a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek ellátáshoz jussanak, de meg kell oldani a járulékfizetés valamilyen formáját - mondta az egészségügyért felelős államtitkár egy pénteki kecskeméti konferencián.



A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola Kárpát-haza jövője címmel rendezett fórumán Zombor Gábor kiemelte, a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, "különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják". Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni - tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2014-2020-as időszakra elfogadta az Egészséges Magyarország programot, amit ki lehet terjeszteni az egész Kárpát-medencére. Az egészségügyért felelős államtitkár jó példaként említette a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosainak a részvételével, az erdélyi magyar falvakban évek óta folyó egészségügyi szűrést, amit a minisztérium is támogat.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a cigányság felzárkózása nemzeti ügy, egyben gazdasági érdek. Szemléletváltásra van szükség, mert a cigányság felzárkózása közös ügy - mondta. Leszögezte: Magyarország stratégiája egyedülálló az Európai Unióban, mert "nem emberjogi szempontból közelíti meg a kérdést".

Langerné Victor Katalin beszámolt azokról a komplex programokról, amelyek a képzés, az egészségügy, a közösségteremtés, az önálló életvitel, a lakhatás javítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében indultak a cigányság felzárkózása érdekében.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta, az Orbán-kormány 2010-től az egyházakat nemcsak az oktatásban és a szociális ellátásban tekinti partnernek, hanem a nemzetpolitikában is. A kormány próbálja segíteni az egyházak "nemzetmentő, gyökereket újraeresztő" tevékenységét - fűzte hozzá.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár fontosnak nevezte a határon túli iskolák ellátását taneszközzel, tankönyvvel, valamint a pedagógusok továbbképzését. Az államtitkár kiemelte a magyar diákok határon túli magyarok lakta területekre szervezett kirándulásait. Úgy fogalmazott: a Kárpát-haza egységes oktatási térként való kezelése nemzetstratégiai szempontból is nagyon fontos.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kárpát-medence magyar felsőoktatásának helyzetéről tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2014. december 22-én elfogadta a magyar felsőoktatás irányait meghatározó koncepciót.

Sem elveiben, sem megoldásaiban nincs különbség a határon belüli és a határon túli magyar felsőoktatás között - tette hozzá. Cél az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása - mondta.

Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára fontosnak nevezte, hogy a magyar külpolitika nem államban, hanem nemzetben gondolkodik. Előtérbe kerültek a gazdasággal, a külgazdasággal kapcsolatos feladatok, mert a kihívások túlnyomó része gazdasági volt - fűzte hozzá.  Hangsúlyozta: a minisztériumnak minden eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy aktív, külgazdasági prioritást biztosító külpolitikát folytasson.

[Forrás: hirado.hu]
Impresszum