Az egykori vagonlakók tipikus szimbólumai a trianoni tragédiának – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a „Vagonba zárt nemzet –A Magyar Királyi Államvasutak megszállása és kirablása és a magyar exodus 1918–1920” című kiállítás megnyitóján a várpalotai Zichy-kastélyban.



Becsey Zsolt úgy fogalmazott, akkor 400-450 ezer ember zúdult rá egy hétmilliósra fogyatkozott magyar társadalomra, olyan emberek, akik az elcsatolt területeken éltek, de nem esküdtek fel az új hatalomra, hanem egzisztenciájuk kockáztatásával is vállalták, hogy áttelepülnek a trianoni Magyarországra.
Az ő sorsukat mutatja be Dékány István rendezése, „A csonka vágányon, vagonlakók a Trianon utáni Magyarországon” című film is, amelyet a megnyitón mutattak be.

A helyettes államtitkár beszédében arra is kitért, hogy 1918-ra a magyar nemzet kulturálisan és földrajzilag is egységgé formálódott, melyben fontos szerepet játszott a kiegyezés után alakult vasúttársaság is. Hozzátette, Trianon után a vasúttársaság gördülő állományának felét a románok lefoglalták, de a vasutasok szolidaritásról tettek tanúbizonyságot és segítettek a magyarokon.
Rámutatott, hogy a Trianon után az elcsatolt területekről érkező menekültek számára a vagonok igen szerény lakhatási körülményeket jelentettek, de mégsem pajtákban vagy állatok közt kellett meghúzniuk magukat. Az akkori magyar társadalomnak azonban volt akkora ereje, hogy „relatíve gyorsan” konszolidáljon egy ilyen tragikus helyzetet, ugyanis 1924-27-re megszűnt a vagonokban való élet – tette hozzá.

Becsey Zsolt kiemelte, ezeknek az embereknek a sorsa a magyar közvéleményben múltunk drámai, de pozitív heroizmusra ösztönző emlékei közt méltó helyet kíván.

A menekült magyarok leszármazottai nevében Jeszenszky Sándorné mondott köszönetet mindazoknak, akik elődeik emlékének fenntartásán fáradoznak, képileg megfogalmazták, egységbe foglalták történetüket ezáltal virtuális közösséget kovácsolva a leszármazottakban. Úgy fogalmazott, hogy a történelmi események nyomán egyéni családi tragédiák sorozatán keresztül alakult ki a közös sorstragédia, melyről azok, akik átélték a vagonéletet, nem sokat meséltek.

A várpalotai Zichy-kastélyban működő Trianon Múzeumban megnyitott kiállításról Tóth László, a múzeum szakmai igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a tárlat egy vasútállomás épületével indul, majd több tabló mutatja be a magyar vasúttársaság történetét. Ezeken olvasható, hogy 1918 novemberében a Magyar Királyi Államvasutaknak közel 105 ezer vasúti kocsija volt, ami 1919 decemberére 35 ezerre csökkent, az 5000 mozdonyból pedig csak 1500 maradt. A 19 ezer kilométeres vasúthálózatból az országcsonkítás után 38 százalék maradt meg, az új határok több vonalat is a nyílt pályán vágtak ketté.

A tárlat tablói bemutatják az erdélyi vasutak román megszállását és az új hatalomnak esküt nem tevő vasutasok kiutasítását, valamint Magyarország egyéves román megszállásának történetét - fogalmazott Tóth László. Hozzátette: egy külön teremben a vagonlakók életébe pillanthatunk be, több tabló mellett egy berendezett vagonnal is szemléltetve életkörülményeiket. Itt egy képernyőn Dékány István filmje is látható.

[Forrás: hirado.hu]

Címkék: Trianon, vagonlakók
Impresszum