Az Európai Parlament 2015. május 19-i, strasbourgi plenáris ülésén, a liberálisok és a zöldek frakciójának kezdeményezésére, rendkívüli vitára került sor a magyarországi helyzetről.



Az előítéletes Tavares-jelentésre emlékeztető újabb parlamenti fellépést tulajdonképpen a halálbüntetés Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt „napirenden tartása”, valamint a magyar menekültügyi probléma váltotta ki. Miként máskor, a miniszterelnök ez alkalommal is személyesen vett részt a Magyarországról szóló vitában, és válaszolta meg a jobbára megalapozatlan kritikákat és vádakat. Egyebek mellett annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a menekültügy nem kizárólag magyar, hanem egyetemes európai kérdés. „Európa legyen az európaiaké, Magyarország pedig legyen magyar ország” – fejtette ki álláspontját, kiállva egyben amellett, hogy a menekültügy kerüljön vissza a tagországok nemzeti hatáskörébe. „Magyarország maga akar dönteni saját bevándorlói ügyében – mondotta –, ugyanakkor viszont tiszteletben tartja, hogyha más országok bevándorlókat akarnak betelepíteni”. 

Ezzel együtt a miniszterelnök éles különbséget tett a gazdasági bevándorlók és a politikai üldözöttek között, és az őket megillető eltérő bánásmódot hangsúlyozva szolidaritását fejezte ki valamennyiük iránt. Orbán Viktor rámutatott, hogy Magyarország az üldözötteket mindig is befogadta, de azt nem akarja, hogy a bevándorlók célországa legyen.  Szerinte a migráció kezelésének kérdését tagállami hatáskörbe kellene visszaadni, és őrültség az a javaslat, amely a menekültek beengedését és kvóták szerinti szétosztását vetíti előre. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a kvóták csak felbátorítják az embercsempészeket.

A kormányfő leszögezte: Magyarország semmilyen megállapodást nem írt alá, amely megkötné, hogy miről lehet beszélni, miről lehet konzultációt tartani és miről nem, ilyen passzusa az uniós csatlakozási szerződésnek sincs, ezért Magyarország a szerződés megsértésének tekintené, ha valaki megpróbálna beleszólni abba, hogy a magyarok miről nyilváníthatnak véleményt.
A vitán szintén előkerülő halálbüntetés témájáról a kormányfő közölte, hogy nem szeretne visszatérni a középkorba, amikor bizonyos témákról nem lehetett beszélni. „A halálbüntetésről beszélni kell” – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindenki véleménye csak egy európai polgár véleménye, „nem szentség, nem dogma”.

A szocialista Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke világossá tette, hogy a halálbüntetés eltörlése előfeltétel, mind az Európa Tanácsba, mind az Európai Unióba való felvételhez, visszaállítása sértené az unió alapelveit, és így a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását eredményezné. A vita végén a holland politikus Orbán Viktor szavaira is reagált, miszerint a bizottság terve nem tartalmaz olyan javaslatot, amely tágra nyitná a kapukat, és befogadná a gazdasági bevándorlókat, a kvótarendszer pedig csak a súlyos válság miatt, és csak korlátozott számú menekültre vonatkozna. 

Manfred Weber néppárti frakcióvezető úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan, ugyanakkor a kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket. A bajor politikus szerint a halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, ezért újbóli bevezetéséről minden beszéd kártékony. Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető kijelentette, hogy szerinte Orbán Viktor túl messzire ment a szavaival. Az olasz politikus szerint a valódi gond nem a demokrácia elleni támadás, hanem a kiüresítése, ami teret enged a szélsőségeseknek.
Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport brit vezérszónoka szerint Európa polgárai nem azt akarják, hogy az alapjogok kérdése a politikai zsákmányszerzésnek essen áldozatul.

A holland liberális Sophie In 't Veld a migráció kérdésével összefüggésben igazolva látta annak szükségességét, hogy minden uniós tagállamban ellenőrizni kellene a demokrácia állapotát. A politikus szerint lehet vitázni a halálbüntetésről, de rövid lesz; annak nincs helye sem Európában, sem máshol a világon.

A zöldek társelnöke, Rebecca Harms elmondta: nem akart hinni a fülének, mikor a halálbüntetésről hallott, mert ez az uniós tagság felmondását jelentené. A nemzeti konzultáció pedig szerinte nem járul hozzá a probléma megoldásához, csak hecceli az embereket.

Az egyezmények valóban nem isteni kinyilatkoztatások, de létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke annak nyomán, hogy a magyar miniszterelnök a halálbüntetés jogszabályi tilalmával kapcsolatban kijelentette: a tilalmat tartalmazó egyezmények nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások, amelyeket meg lehet változtatni.

Orbán Viktor a vita végén kijelentette: álláspontja az, hogy a liberális gazdasági és társadalmi szervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot. Minden értékről szabad és kell is vitázni – mondta az európai parlamenti vitát követő sajtóértekezletén. Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy magukról az alapértékekről is szükségesnek tartja-e a vitát, és hangsúlyozta, hogy ugyanazon elvekre és értékekre hivatkozva eltérő időszakokban, illetve eltérő helyzetben alkalmasint gyökeresen ellentétes következtetésekre juthatnak a politikai szereplők. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy habár formálisan Magyarországról rendezték a vitát, „ egy olyan vita is az EU-ban a bevándorlásról, amelyhez a siker reményét fűzhetjük”. 

A miniszterelnök kitért arra, hogy az EP-vitában a nézetkülönbségek nem kizárólag pártvonalak mentén mutatkoztak meg, így például az Európai Néppárton belül is megoszlanak a vélemények. Kérdésre válaszolva skandalumnak nevezte a Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőhöz köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását, amely rejtett uniós pártfinanszírozásnak minősül.
    
[ittHON.ma]

Impresszum