A nemzeti összetartozás ünnepénél nincs jobb módja a trianoni fájdalmak gyógyításának, mert ez az ünnep a jövőről szól - fogalmazott Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szombaton Zebegényben.

A megemlékezésen Harrach Boross Péter volt miniszterelnököt idézve azt mondta: amikor az ország sikeres volt, akkor mindig egy mérsékelt jobboldali kormányzat vezette az országot, s ezeket a kormányokat minden időben a patriotizmus, a stabil gazdaság és a hagyományoknak, a múltnak a tisztelete jellemezte.

Harrach: a nemzeti összetartozás ünnepénél nincs jobb módja a trianoni fájdalmak gyógyításának
Harrach: a nemzeti összetartozás ünnepénél nincs jobb módja a trianoni fájdalmak gyógyításának



Harrach Péter kiemelte: a fájdalmon túl emlékezni kell arra is, hogy az az ország, amelyet megcsonkítottak, néhány év múlva képes volt talpra állni, és sikeres lett. Emlékezni kell arra is - mondta -, hogy az egyik legnagyobb magyar miniszterelnök, Bethlen István vezetésével sikerült rendbe tenni az országot, "nemcsak a gazdaság jutott mélypontra, de a társadalom is olyan mély depresszióba került, amiből ki kellett emelni". Bethlen István először a belső stabilizációt teremtette meg, majd a gazdasági-pénzügyit, s végül a nemzetközi elzártságból is kihozta az országot – emlékeztetett.

Hozzátette: arra is büszkék lehetünk, hogy egy nagy támogatottságú, viszonylag hosszú időt kapó és olyan személy által vezetett kormányzat van, amelyik képes a nagy elődök útján járni, és amelyik a különböző okokból nehéz helyzetbe került országot ismét talpra tudta állítani.

Harrach Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani hármas megemlékezés szól a tisztelgésről az első világháború – köztük Zebegény – áldozatai előtt, a nemzeti tragédia fölött érzett fájdalomról, amely minden ma élő magyar emberben jelen van, hiszen a trianoni békediktátum tragédiája beleivódott a nemzeti tudatba, de szól a jövőbe vetett reményekről is.

Hutter Jánosné, a település független polgármestere a Kálváriadombon álló emlékműegyüttes történetét felidézve elmondta: az országos közadakozásból létrejött emlékmű 1935 és 1938 között épült meg, de befejezni nem tudták. 1945 után egyre pusztult, míg 1964-ben "mentőötletként" kilátóvá alakították, s 50 évig üzemelt így, elfedve eredeti funkcióját. Az emlékmű területét 2000-ben nemzeti emlékhellyé szentelték, s egy újabb, 2014-es összefogásnak köszönhetően megújult.

Az ünnepségen Beer Miklós váci megyés püspök felszentelte az emlékművet, majd a református, az evangélikus és az unitárius egyház képviselőivel közösen megáldották az első világháború tíz zebegényi hősi halottjának emlékhelyeit.

[MTI]
Impresszum