A magyar érdekeknek megfelelő döntések születtek migrációs kérdésekben Brüsszelben az unió kétnapos csúcsértekezletén – mondta Orbán Viktor péntek délutáni sajtótájékoztatóján.

Közös következtetéseket fogalmaztak meg a migráció, a gazdasági és pénzügyi unió, a brit EU-tagság jövője, az európai védelem erősítése, az egységes digitális piac kialakítása, valamint a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó „európai szemeszter” ügyében az Európai Unió állam- és kormányfői pénteki, kétnapos tanácskozást követően. A zárónyilatkozat többek között tartalmazza, hogy elvetették az Európai Bizottság korábbi javaslatát, miszerint úgynevezett „országkvótákat” meghatározva fogadjanak be egyes országok menekülteket. A megbeszélések első köre csütörtök délután kezdődött és péntek hajnalban ért véget, egy, még brüsszeli viszonylatban is rendkívül későnek számító, hajnali háromkor tartott sajtótájékoztatóval. A görög válság, a migrációs kérdés és a brit népszavazás volt terítéken. A hajnali órákba nyúló, sokszor személyeskedő és túlfűtött hangulatú vita után az európai vezetők megállapodtak: a következő két évben 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó, és 20 ezer, az unión kívüli táborokban lévő menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon.

Magyarország Bulgáriával együtt különleges elbírálásban részesül
Magyarország Bulgáriával együtt különleges elbírálásban részesül



Magyarország – Bulgáriával együtt – különleges elbírálásban részesül majd: arra való tekintettel, hogy a két országban (Olaszország és Görögország mellett) a legnagyobb a migrációs nyomás, az országkvóták meghatározásakor figyelembe veszik ezt a helyzetet – ígérte Donald Tusk az ülés utáni sajtótájékoztatón. Abban, hogy az áthelyezés kötelező vagy önkéntes legyen-e, nem képviselt egységes álláspontot Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az EU kormányának, a Bizottságnak az elnöke. Míg előbbi az önkéntes megoldás mellett foglalt állást, utóbbi a menekültek kötelező elosztásáról szóló javaslatát védelmezte. Az uniós vezetők megállapodtak: az egyes tagországok belügyminiszterei július végéig minősített többségi szavazással tanácsi döntést fogadnak el az összesen 60 ezer menekült tagállamok közötti áthelyezéséről és áttelepítéséről. Arról a mellékletről azonban, amelyazt határozná meg, hogy egyes országokra hány menekült jutna, konszenzussal döntenek majd. A tagállamoknak július végéig kell megállapodniuk arról, hogy milyen kulcs alapján, hogyan osztják szét egymás között a – főleg szíriai és eritreai – menekülteket.

A kétnapos csúcs során a tagállami vezetők megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. A tagállamok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett döntöttek arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására. Bár a zárónyilatkozat értelmében Magyarország eldöntheti, befogad-e, és ha igen, hány menekültet, azonban nem ezt nevezte a legfontosabbnak Orbán Viktor tegnap a záróülés után tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben. Orbán Viktor elmondta: bár órákig vitatták ezt a témát a pénteki találkozón az uniós vezetők, ez inkább szimbolikus kérdés, a legfontosabb pontja a beszélgetéseknek az, hogy távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat, és ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és a tranzitországokkal. Kijelentette: minden államnak a saját kötelezettsége határainak megvédése.

A déli határszakaszon építendő kerítéssel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: sok pluszköltség merül fel, „ha az unió segít, azt megköszönjük, de ha egy petákot sem ad, akkor is meg kell építeni” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Kiemelte, hogy megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a front­országok területén kell megtörténnie. A két frontország Olaszország és Görögország. Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, az országba ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik – hangsúlyozta Orbán.

Az újszerű biztonsági fenyegetésekre való tekintettel új kül- és biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az Európai Unió – közölte Donald Tusk. Beszámolt arról, hogy az EU-csúcstalálkozó tegnapi ülésén részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és áttekintést adott a résztvevőknek az újszerű biztonsági fenyegetésekről, így az Oroszország részéről tapasztalt „hibrid hadviselésről”, továbbá a terrorizmus és a kibernetikai fenyegetések sajátosságairól. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jövő júniusi EU-csúcsra készíti elő az új uniós biztonsági stratégia tervezetét.

[ittHON.ma]

Impresszum