A szinte váratlanul Európára szabadult migrációs válság teljesen felkészületlenül érte az Uniót és tagországait. Az Európai Közösség alig megmagyarázható késlekedése, valamint a hosszúra nyúlt, nyári politikai holtszezon következtében a kezdetben „álproblémának” vélt válsághelyzet gyors ütemben tovább mélyült, és megkésve bár, de sürgős cselekvésre készteti az uniós intézményeket.

A nyári szünet után a kényszerű válságkezelés jegyében kezdte el új ülésszakát az Európai Parlament. Az Unió helyzetéről szóló mai napirend keretében Jean-Claude Juncker bizottsági elnök terjedelmes előterjesztésében nagyrészt a migrációs válsággal foglalkozott. Az ezt követő, a migrációról és a menekültekről szóló vitában a Tanács, a Bizottság és a Parlament együttes erővel kereste a megoldást az Unió mindezidáig legnagyobb válságának tekintett helyzetre.

A bemutatott, illetve a rövidtávon előirányzott cselekvési tervek és válságkezelő csomag inkább az Unió presztízs- és arculatmentésére, semmint a tényleges és hatékony megoldások megtalálására szolgáltak. A „politikai korrektség” szellemében elhangzó megnyilatkozások többsége alig-alig terjedt túl a migránsok iránti szolidaritásvállalás populista közhelyein.

Juncker – egyebek között – kiállt valamennyi migráns feltétel nélküli munkavállalási joga mellett, még mielőtt menekülti státusa iránti kérelmüket elbírálnák. Rossz ómen, hogy az elnök az elöregedő és megfogyatkozó kontinens lehetséges „erőforrásának” nevezte a bevándorlókat, akik nem terhet, hanem nyereséget jelentenek az Unió társadalmai számára.

A magyar szocialisták saját hazájuk és nemzetük ellen ágálnak külföldön
A magyar szocialisták saját hazájuk és nemzetük ellen ágálnak külföldön



A vita során a Magyarország elleni alaptalan bírálatokkal és támadásokkal szemben megfogalmazták többen is, hogy Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan Magyarországot sem szabad „magára hagyni”.  Ezekben a válságos időkben a magyarellenes „lobbizásban” élen járnak a balliberális magyar képviselők. A szocialista Szanyi Tibor és Ujhelyi István széles körben terjesztett „röplapjaikban” az egykori „zsidótörvényekhez” hasonlítják a magyar országgyűlés intézkedéseit, „idegengyűlölő provokációval” vádolják meg a magyar kormányt, sőt az utóbbi arra biztatja az európai törvényhozást: „Mutassuk meg, hogy Európa polgárai elítélik, ami Magyarországon történik.” A magyar baloldali ellenzék már rég nem az Orbán-kormány ellen politizál külföldön, hanem saját országa és nemzete ellen.

Tőkés László erdélyi képviselő írásbeli hozzászólalásában külön is kitért arra, hogy a migráns tömegek ostromával és a nyugati balliberálisok külső támadásaival egy időben Magyarországnak az ország destabilizálására és a kormány megingatására törekvő belső ellenségeivel is meg kell harcolnia. Jellemző volt az egész parlamenti vitára, és jellemző az egész kialakult helyzetre, hogy miként Szanyiék, úgy az európai balliberális oldal sem saját népeit és Európa jól felfogott érdekeit, hanem sokkal inkább a törvénytelen úton beözönlő migránsok „emberi jogait” és „emberi méltóságát” védelmezi.

A magyar néppárti képviselők természetesen fontosnak tartják az üldözöttek, a háborús menekültek megsegítését, ugyanakkor viszont különbséget tesznek azok között, akik életüket mentik, és azok között, akik a nyugati jólétre vágyva árasztják el Európát.

A fideszes Gál Kinga szerint Juncker bizottsági elnök mai helyzetértékelése az Unió állapotáról, illetve az Európai Bizottság ma bejelentett migrációs csomagja nem tudott válaszokat adni a hetek óta gyűrűző égető kérdésekre. A néppárti képviselő a bejelentések kapcsán hangsúlyozta, hogy nem hangzott el a legalapvetőbb feladat, miszerint meg kell védeni Európai külső határait, különben összeomlik az egész schengeni rendszer. „Azt látjuk, ismerve a mai kritikus helyzetet a szerb-magyar határon, hogy a szép bejelentéseknek nem sok közük van a valósághoz” – mondotta.

Gál Kinga a vitához hozzászólva az alapkérdések felelős, következetes megválaszolását hiányolta. „Ha érvényes, márpedig érvényes a schengeni szabályozás a külső határok védelméről, a térségen belüli mozgásról, a regisztrációról, a visszaküldésről a beléptető tagállamba, akkor nem lehet felróni Magyarországnak, hogy megpróbálja betartani ezeket a szabályokat, és védi az Unió külső határait. Ahhoz, hogy a valóban rászorulókon segíteni tudjunk, előbb urai kell legyünk a helyzetnek az Unió külső határainál. Akik ma az Unió határain belülre szeretnének kerülni, azoknak csak töredéke valódi menekült. A naponta érkező többezres tömeg nagy része a jobb boldogulás reményében teszi kockára saját és családja életét, hogy a szociális segélyeket bővebben osztó országokba érjen, és ezért más tagállamban nem is akar együttműködni a hatóságokkal” – fogalmazott.

 A csomagban szereplő kvóták szerinti elosztási mechanizmus sem ad kellő megoldást a jelen helyzet kezelésére. Gál Kinga elmondta: „Ez a javaslat csak azt tükrözi, hogy a brüsszeli döntéshozók nem látják a reálisan a problémát. Mihelyt lehetőségük lesz, a bevándorlók többsége a kvóták szerinti elosztást követően is olyan államok felé veszi útját, ahol nagyobb szociális segélyre számíthat. Addig pedig kvótákról, elosztásról nincs értelme sokat beszélni, ameddig Európa külső határain naponta több ezren jutnak be az Unióba. Ráadásul csak töredékük lenne menekültstátuszra jogosult. Minden, az Unión belül elhangzó üzenetnek következménye van azon kívül is, hiszen újabb és újabb tömegeket ösztönözhet arra, hogy útra keljenek, akár életük kockáztatása árán is” – jelentette ki az erdélyi születésű politikus.

[ittHON.ma]
Impresszum