Keresendő szó/szavak:
Találatok száma: 15

Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek. A mítoszromboló könyveiről híres román történész annak kapcsán adott hosszú interjút a News.ro hírportálnak, hogy a múlt hét végén mutatták be Az 1918-as nagy egyesülés körül – Nemzetek, határok, kisebbségek (În jurul Marii Uniri de la 1918. Națiuni, frontiere, minorități) című könyvét.
Melyik a helyes: Cluj vagy Cluj-Napoca? Alaposan gondolják végig, mielőtt válaszolnak. Helytelen válasszal azt kockáztatják, hogy megkérdőjelezik a hazafiságukat, vagy egyszerűen nemzet- és hazaárulóvá minősítik önöket. Jó, ha tudják, hogy a várost a kommunizmus éveiben keresztelték át Clujról Cluj-Napocára, és maga Nicolae Ceauşescu volt a keresztapa, ha hallottak róla. Tehát, egy kis tiszteletet!
Lucian Boia a történelem manipulációs eszközként történő felhasználásáról szóló beszélgetés során kitér a románok egyik „gyógyíthatatlan betegségére” is, akik még mindig XIX. századra jellemző eszmék rabjai.
Történelmileg helytálló James Pettit, az USA moldovai nagykövetének kijelentése, miszerint Besszarábia nem Románia, és külön történelme van, bármennyire is hisztérikusan fogadták ezt egyesek Romániában – nyilatkozta Lucian Boia történész a News.ro hírügynökségnek adott interjújában.
Állami „rendetlenségben” élünk, túl sok komplexusunk van és túlságosan hiányzik belőlünk a polgári tudat és túlságosan sokszor hajtunk fejet mások előtt. Lucian Boia elvégzi a másmilyen Románia józan elemzését.
Ioan-Aurel Pop akadémikus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora azt állítja, hogy Lucian Boia állítólag azt írta Az első világháború. Viták, paradoxonok, újraértelmezések című művében, hogy az erdélyi románok 1918-ban nem akarták az Egyesülést.
Lucian Boia a magyarok, illetve más kisebbségek asszimilációját olyan folyamatként tálalja, amely révén egyre szegényebbé válik az ország, ugyanakkor elfogadja, hogy ez nem fog megállni – fejtette ki Rostás-Péter István újságíró, a Kolozsvári Rádió munkatársa abból az alkalomból, hogy a kolozsvári Koffer kávézóban és könyvesboltban bemutatták az általa fordított Románia elrománosodása című Boia-kötetet.
A Moldovai Köztársasággal egyesülés az egyik olyan fogadás, melyet Románia elvesztett, mutat rá Lucian Boia történész a Humanitas Kiadónál nemrég megjelent, Románia elrománosodása (Cum s-a românizat România) című legutóbbi könyvében.
Magyarország nem fogja elrabolni Erdélyt, és Székelyföldet sem lehet kihasítani Romániából — jelentette ki Lucian Boia román történész a Gândulnak adott interjújában. Boia Erdély elrománosodása mellett a román identitásról is megosztotta gondolatait.
Hogyan románosodott el Románia címmel mutatták be csütörtökön este Bukarestben Lucian Boia népszerű román történész legújabb könyvét, amely azt vizsgálja, hogy Trianon óta miként nőtt meg a román etnikumú lakosság számaránya az országban, miközben csökkent a kisebbségeké.
Lucian Boia történész új könyvében az első világháborúhoz és a román nemzetépítéshez kapcsolódó mítoszokkal is vitába száll.
Lucian Boia bukaresti történész egyike a kevés román mítoszkritikusnak, aki úgy véli, a görcsös mítoszgyártáson alapuló román történelemszemlélet összezavarja a románság történeti ítélőképességét, és elhomályosítja józanságát. Könyvei megjelenését vad viták kísérik hazájában.
Lucian Boia ma a legmenőbb történész nemcsak Romániában, de talán egész Európában. Legújabb könyvében egyszerre megy szembe saját hazája hamis mítoszaival, a két világháború győztesei által diktált múltszemlélettel, meg úgy általában mindennel, amit a történelemről ma gondolunk. És mindezt szakmailag hibátlanul, és kifejezetten jó, olvasmányos stílusban teszi.
Lucian Boia történész a Gândulnak adott interjújában Nagy-Románia történelmének másfajta olvasatáról beszél és elmagyarázza, hogy a legutóbbi könyvében miért tette vita tárgyává „Románia jogát” Erdélyre.
Erdély és Románia 1918-as egyesülésének a mítoszait feszegeti Lucian Boia bukaresti történésznek az első világháborúról szóló új könyve.
Impresszum