Elkészült a debreceni Déri Múzeum felújítása: az intézmény december 1-jén nyitja meg a kapuit a nagyközönség előtt – hangzott el a projektet záró mai rendezvényen.



Papp László, Debrecen fideszes polgármestere emlékeztetett arra, hogy 2008-ban nyert pályázatot az akkori tulajdonos Hajdú-Bihar megyei önkormányzat a múzeum felújítására. A munkálatokat két tulajdonosváltás is nehezítette – utalt a polgármester arra, hogy az intézmény közben előbb állami tulajdonba került, majd ismét a város tulajdona lett, mint ahogy eredetileg is Debrecené volt az 1926 és 1928 között közpénzből, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült ingatlan.

A megújult múzeummal az alapító Déri Frigyes emlékének is adóznak, aki hagyatékát Debrecennek adományozta, de a róla elnevezett múzeum 1930 májusi megnyitóját már nem élhette meg – mondta Papp László. (Sokan azt hiszik, hogy a múzeum nevének valami köze van a híres szubretthez, Déryné Széppataki Rózához, esetleg Déry Tibor íróhoz, holott a névadó az a Déri Frigyes, aki 1920. október 18-án adományozta művelődéstörténetileg rendkívül jelentős gyűjteményét a magyar államnak azzal a megkötéssel, hogy Debrecenben múzeumot emelnek bemutatására. Azért esett választása e városra, mert egyeteme volt, s így a hallgatók révén, akik a tárgyak segítségével közvetlen tapasztalati ismereteket szerezhettek távoli kultúrákról, gyűjtő tevékenysége új értelmet kapott. Egyetemes művelődéstörténeti adományával a debreceni Városi Múzeum kiemelkedett a helytörténeti múzeumok sorából. Később Déri Frigyes felesége és testvére is gazdagította a múzeumot. Déri György Kárpát-medencei népművészeti gyűjteménye révén joggal emlegetik a Déri Múzeumot a „második néprajzi múzeumként”. A későbbi gyűjtéseknek és adományozásoknak köszönhetően is a műtárgygyűjtemény felölel minden múzeumi szakágat. Érdekes helytörténeti dokumentumokkal, történetileg és esztétikailag jelentős képzőművészeti alkotásokkal, különleges iparművészeti tárgyakkal, ritkaságnak számító numizmatikai darabokkal és irodalomtörténeti jelentőségű kéziratokkal, nyomtatványokkal, látni érdemes néprajzi tárgyakkal, európai hírű régészeti leletekkel és nem csak a táj élővilágát reprezentáló természettudományi gyűjteményi darabokkal várják a látogatókat.)

A polgármester szerint ma a Déri Múzeum nem pusztán a Déri-hagyaték bemutatóhelye, hanem a város kulturális életének zászlóshajója, amelyhez hozzátartozik a vidéki Magyarország legnagyobb kortárs galériája, a Modem is.

 Angi János múzeumigazgató elmondta: a hagyományokhoz igazodva az épület első emeletén továbbra a város néprajzi gyűjteménye látható, a másodok emeleten pedig a Déri-gyűjteményt mutatják be. Munkácsy híres képe, az Ecce homo ma is ott áll, ahol 1929 óta – jegyezte meg az igazgató.

A beruházáshoz az Európai Unió és a magyar kormány 617,8 millió forint támogatást nyújtott az Észak-alföldi Operatív Program keretében. Az installáció kivitelezéséhez 2015 januárjában további 92,6 millió forintos támogatásban részesült a projekt, valamint a szükséges önerő biztosításához összesen 17,6 millió forint támogatást ítéltek meg a debreceni önkormányzatnak.

A fejlesztés eredményeként igényesen és korhűen felújított, akadálymentesített múzeumi épület jött létre. A Déri Múzeum kiállításait átépítették és új attrakciókat alakítottak ki. Korszerűsítették az épület teljes elektromos és gépészeti rendszerét, kicserélték a külső nyílászárókat, megújult az épület homlokzata és a díszterem, a pinceszinten pedig új kiállítási teret (Csodakamra) alakítottak ki.

Impresszum