A trianoni békediktátum egy hosszú folyamat következménye volt, Magyarország sorsa nem a békekonferencia néhány hónapja alatt dőlt el - mondta Raffay Ernő történész szerdán Szegeden. Az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia Európa második legnagyobb birodalma volt - mondta az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkára a Fidesz és a KDNP szegedi szervezetének a trianoni békediktátum aláírása 95. évfordulójának előestéjén rendezett megemlékezését követő beszélgetésen.



Akkor kezdődött azonban el a világtörténelem legnagyobb fegyverkezési versenye, Magyarország pedig "a nagyhatalmak őrlő malomkövei közé került" - fogalmazott.
    
Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel a győztes antanthatalmak célja Németország meggyengítése volt és az, hogy a németeknek soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese - fejtette ki Raffay Ernő.
    
A győztesek érdekei egybevágtak a cseh, a román és a szerb nemzeti elit céljaival, így a Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette - idézte fel a történész.
    
A békediktátumban közrejátszott a Károlyi-kormány hibás politikája és a Tanácsköztársaság gyilkos kommunista diktatúrája - mondta az egykori államtitkár, hozzáfűzve: "a rossz kormánynak és a rossz döntéseknek a nép issza meg a levét".
    
A beszélgetést megelőzően a Fidesz és a KDNP szegedi szervezete néma főhajtással és koszorúzással emlékezett a Délvidéki Országzászló Emlékműnél.
    
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

[MTI]
Impresszum