Németországban a lakosság többsége mélyülő aggodalommal figyeli a szűnni nem akaró menekültáradatot, és úgy látja, a politikának elképzelése sincs arról, hogy miként lehetne kezelni a helyzetet. Nem mernek megszólalni, nehogy szélsőségeseknek bélyegezzék őket.



A többség szerint elengedhetetlen a befogadható menekültek maximális számának kijelölése, és majdnem minden második ember szerint a német sajtó egyoldalúan tudósít a menekültválságról – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapnak készített vizsgálatában az Allensbach közvélemény-kutató intézet kimutatta, hogy a német lakosság jelentős része az utóbbi hetekben csak a családi, baráti körben folytatott beszélgetéseken merte őszintén kifejteni a menekültválságról alkotott véleményét. A felnőtt lakosság 43 százaléka most is úgy gondolja, hogy Németországban az emberek nem mondhatják el szabadon a véleményüket a menekülthelyzetről.

A kutatók szerint ez a jelenség részben annak tulajdonítható, hogy sokan félnek a szélsőjobboldaliság és az idegenellenesség bélyegétől. Azzal is összefügg, hogy sokan úgy érzik, nem jelennek meg kellőképpen a menekültválságból fakadó kockázatok a politikai diskurzusban és a sajtóban. A sajtó a német lakosság 47 százaléka szerint egyoldalúan tudósít a válságról, és csupán minden harmadik felnőtt németországi lakos érzi kiegyensúlyozottnak a menekülthelyzetről szóló sajtóbeszámolókat. Ez azért is figyelemre méltó, mert a többség a sajtó működését általában véve megfelelőnek tartja.

Fontos tényező az is, hogy az uralkodó lakossági véleményáramlat szerint a bajor konzervatív CSU-t leszámítva a parlamenti (Bundestag-) pártok vitái csak részletkérdésekről szólnak, és nem érintik az alapvető ügyeket, a kapacitások korlátozottságának és a menekültválság révén kibontakozó folyamatok politikai irányíthatóságának kérdését. Az emberek úgy érzik, hogy a politikai osztály adós azzal a sürgősen lefolytatandó vitával, hogy mennyi menekültet képes befogadni Németország, és milyen következmények adódnak a kapacitások korlátozottságából.

A lakosság az utóbbi hónapokban azzal szembesült, hogy a politika szintjén csaknem teljes az egyetértés a válság kezelését illetően. Ezt jelzi például, hogy a kormány menekültügyi reformcsomagját még a tartományokat képviselő Bundesratban is nagy többséggel fogadták el, holott a kormánypártok ott nincsenek többségben.

A pártokon átívelő konszenzussal szemben a lakosságban szintén pártpolitikai oldalakat átívelő aggodalom tapasztalható. Augusztusban a lakosság 40 százaléka aggódott erősen a menekültválság miatt, szeptemberben ez az arány 44 százalékra, októberben 54 százalékra emelkedett. A valamelyest és az erősen aggódók arányát együttvéve még világosabb a kép: ez augusztustól októberig  85 százalékról 92 százalékra emelkedett. Az egyáltalán nem aggódók aránya 11 százalékról 7 százalékra csökkent.

A reprezentatív felmérésben megkérdezettek többsége szerint Németország elérkezett befogadókapacitása határához, és 57 százalék szerint teljes egészében elvesztett az ellenőrzés a menekülthullám felett, így már senki nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik az országba.

[MTI]
Impresszum