Az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttsége Dél-Tirolban, Brixenben tárgyalt pénteken az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetőivel, Hans Heinrich Hansen elnökkel és Jan Diedrichsen igazgatóval.

Király Melinda, Hans Heinrich Hansen és Szilágyi Zsolt
Király Melinda, Hans Heinrich Hansen és Szilágyi Zsolt


Király Melinda és Szilágyi Zsolt, a Néppárt alelnökei, kétórás munkamegbeszélésen ismertették álláspontjukat a kisebbségi jogokra vonatkozó Európai Polgári Kezdeményezéssel (EPK) kapcsolatban, amelynek útnak indítását a FUEN kongresszusának második napján jelentették be.

A Néppárt alelnökei gratuláltak a FUEN vezetőknek munkájukhoz, és átadták nekik azt a választ, amelyet az Európai Bizottság jogi szolgálata néhány nappal ezelőtt adott a március 22-én benyújtott kérésükre. (Mint ismeretes, a Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Szilágyi március 22-én elsőként kérelmezte a két szervezet által elkészített EPK-tervezet szövegének jogszabályi vizsgálatát).

Az alelnökök elmondták, az európai kisebbségi szolidaritás nevében nem egymással versenyző közösségekre és indítványokra van szükség, hanem olyanokra, amelyek képesek egymással együttműködni és egymást kiegészíteni. Ennek jegyében osztják meg a FUEN vezetőivel az értékes tapasztalatot amelyet az EB jogi szolgálata közel 80 nap várakozás után adott.

A FUEN vezetői nagyra értékelték és megköszönték a segítséget, és arról érdeklődtek, hogy a Néppárt kíván-e útjára indítani saját beadványt. Király és Szilágyi azt válaszolták, hogy tájékoztatni fogják a Néppárt elnökségét a FUEN kongresszuson bejelentett EPK-ról, és ennek nyomán a Néppárt elnöksége hozza majd meg az erre vonatkozó döntést. „A Néppárt az egymillió aláírás összegyűjtését európai fontosságú ügynek tartja, ennek sikere érdekében pedig félre kell tenni még a létező belpolitikai érdekeket és harcokat is. Ebben az ügyben nem harcolni, hanem együttműködni kell.” – mondta Szilágyi Zsolt.

Király Melinda tájékoztatta a FUEN elnökséget a romániai régióátalakítás kapcsán a Székelyföldre leselkedő veszélyekről, és jelezte, hogy segítséget várnak a FUEN-től abban az esetben, ha a régióátalakítás Székelyföld etnikai összetételének megváltoztatását próbálja elérni.

Az alelnökök elismerésüket fejezték ki azért, hogy a kongresszus első napja az autonómiáról szólt, és minden felszólaló az önrendelkezés, a kulturális vagy a területi autonómia lehetőségéről szólt.
A tárgyalásra annak kapcsán került sor, hogy a Néppárt küldöttsége részt vett a dél-tiroli Brixenben a FUEN által kidolgozott Európai Polgári Kezdeményezés bemutatásán és útra indításán. Miután a Tőkés László által összehívott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács több ízben tárgyalta különböző magyar szervezetek kezdeményezéseit, tavaly júniusban a határon túli magyar szervezetek arról állapodtak meg, hogy támogatni fognak minden olyan kezdeményezést amely átjut az Európai Bizottság szűrőjén - tájékoztat az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája.

Egyúttal közleményükben arról is beszámolnak, hogy Jordi Pujol korábbi katalán kormányfővel is tárgyalt a Néppárt küldöttsége a FUEN-kongresszuson

Kifejtették: a Néppártot a az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) brixeni (Dél-Tirol) kongresszusán képviselő Király Melinda és Szilágyi Zsolt alelnökök Jordi Pujol volt katalán kormányfővel ismertették az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit. Tájékoztatták a volt katalán miniszterelnököt arról is, hogy az erdélyi magyarok milyen nagy szimpátiával követik a katalán törekvéseket.

Szilágyi Zsolt, Király Melinda és Jordi Pujol
Szilágyi Zsolt, Király Melinda és Jordi Pujol


Ennek kifejezése volt az a lelkes fogadtatás is, amelyet a Pujol pártjához tartozó Marc Gafarot kapott a március 10-i marosvásárhelyi autonómia tüntetésen és az Erdélyi Magyar Néppárt áprilisi kongresszusán.

A volt katalán kormányfő támogatásáról biztosította az erdélyi magyarok törekvéseit, és azt hangsúlyozta, hogy az egyetlen lehetőség a megmaradásra az önrendelkezési jog kivívása.
Ezt követően a Néppárt alelnökei Jean-Pierre Levesque-vel, a Breton Kulturális Intézet képviselőjével tárgyaltak a Franciaországban élő közösségek és nyelvi kisebbségek tarthatatlan helyzetéről.

Tekintettel arra, hogy Franciaország máig sem ratifikálta az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményét és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, továbbra sem ismeri el, hogy a területén kisebbségek élnek. Európának ki kell mozdulnia arról a tarthatatlan álláspontról, amely jelenleg sajátja, és az EU-tagállamoknak védeniük kell a kontinenst jellemző etnikai, nemzeti, nyelvi sokszínűséget – hangzott el a megbeszélésen.

[Itthon.ma]

Impresszum