Személyesen jó, politikailag viszont igen feszült a viszony a német kancellárral – jelentette ki egy vasárnapi lapinterjúban Werner Faymann osztrák kancellár, aki szerint nem igazságos, hogy Németország „ütközőzónává” akarja tenni Ausztriát.



Angela Merkel német kancellár ki akarja használni, hogy Ausztria a balkáni útvonalon kívül az első ország, ahol a menekültek kérelmet akarnak benyújtani – mondta az osztrák politikus a Die Presse című osztrák lapnak. A kialakult helyzetet az európai politika hibájának nevezte. Úgy vélte: Merkel politikája kárt okozhat Ausztriának. Faymann szerint a német kancellárnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy hány legálisan érkező menekültet tud befogadni.

Míg korábban Faymann elismerően szót arról, ahogy Merkel a menekültek ügyét kezeli, néhány hónapja megváltoztatta az osztrák migrációs politika irányvonalát. A kommentárok szerint a kancellár mindezt külső nyomásra, a tartományi választások eredményei és a lakosság körében növekedő bizonytalanság következtében tette.

Az osztrák menekültpolitika irányváltását a kancellár a vasárnapi interjúban azzal indokolta, hogy maguk a körülmények is 180 fokos fordulatot vettek. Ausztrián tavaly közel egymillió ember haladt át, a legtöbben Németországba mentek, de sokan közülük az országban maradtak – mondta a kancellár, hozzátéve: közben kiderült, hogy az európai megoldás nem működik. Az osztrák kancellár ugyancsak az Európai Bizottság hibájának tartja, hogy elmulasztotta az unió külső határainak védelmét.

A felső korlát bevezetésére utalva kiemelte: az Ausztria által is alkalmazott, nemzeti hatáskörben született megoldás csupán B-terv, szemben a másik lehetőséggel, vagyis az uniós külső határok közös védelmével. Elmondta: Ausztria tavaly mintegy 90 ezer embert fogadott be, a következő négy évben a lakosság számának 1,5 százalékát kitevő migránst fognak ellátni.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az Österreich című osztrák lap vasárnapi számának nyilatkozva az uniós külső határok mentén bevezetendő szigorúbb határellenőrzést szorgalmazta, akárcsak azt, hogy az Iszlám Állam harcosai ne térhessenek vissza a schengeni övezet országaiba.     

Információi szerint ötezren mentek Szíriába és Irakba, hogy kiképzést kapjanak, Ausztriában pedig 270 iszlám szélsőségest jegyeznek, akik közül 70-en – külföldre távozásuk után – már újra az országban vannak. Az államvédelemnek rájuk kell összpontosítania, velük szemben kell eljárást indítani – mondta a miniszter. Hozzátette: ennek érdekében további munkatársakat vettek fel, a rendőrök mellett iszlámszakértők, elemzők és pszichológusok dolgoznak.

A korábbi értesülések szerint a lakosság számához viszonyítva Belgium után Ausztriából utaztak a legtöbben Szíriába harcolni. A tárcavezető szerint ennek az a magyarázata, hogy Ausztria közel van a balkáni térséghez, valamint sok csecsen származású ember él az országban.

[MTI]
Impresszum