Az Európai Uniót a tavalyinál felkészültebb állapotban érné egy esetleges újabb menekülthullám, a menekültek tagországok közötti elosztásának ügyében pedig kompromisszumos megoldás remélhető – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak.



A menekültválság közös kezeléséről kötött EU–Törökország megállapodással kapcsolatban Ankara által legkésőbb októberig követelt vízummentesség ügyéről szólva a bizottsági elnök kiemelte, hogy ha Törökország októberig szeretné megszerezni a vízummentességet, akkor addig kell teljesítenie a feltételeket.

„Minden okom megvan arra, hogy azt gondoljam, Törökország nem áll el ígéreteitől és a közös megállapodástól” – mondta Jean-Claude Juncker, hozzátéve, hogy „nem lenne helyes, korrekt és következetes” Ankarától, ha nem tartaná be a menekültügyi megállapodást.

Hangsúlyozta, hogy az EU nem függ egyoldalúan Törökországtól. A gazdasági folyamatokat tekintve látható, hogy függőség kölcsönös, hiszen például tavaly az EU-ból érkezett Törökországba a külföldi működőtőke 62 százaléka, és 20 ezer törökorzsági üzem működik európai tőkével.

Ha mégis elbukna a megállapodás, az EU-t a tavalyinál sokkal felkészültebb állapotban érné egy esetleges újabb menekülthullám Törökország felől, a többi között azért, mert ősszel elindul az uniós külső határok közös védelme, előrehaladt a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spot) kiépítése és az Égei-tengeren az EU-t támogatja a NATO, Törökországgal együttműködésben – mondta a brüsszeli bizottság elnöke.

Az elismert menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „európai problémáról” van szó, amelyet Görögország és Olaszország egyedül nem tud megoldani, ezért az EU mint értékközösség tagjainak a „szolidáris segítségnyújtás” elve alapján kell eljárniuk. Hozzátette: ugyan nem számít arra, hogy újabb menekülthullám indul, de ha ez mégis bekövetkezik, akkor valamennyi tagállamnak teljesítenie kell feladatát. 

Hangsúlyozta, hogy csak három-négy tagország zárkózik el menekültek befogadásától, és remélhetőleg a szlovák soros uniós elnökség ideje – 2016 második fél éve – alatt sikerül őket is meggyőzni és kompromisszumos megoldást kidolgozni. Az esetleges pénzügyi szankciókra vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy „a zsarolás és a fenyegetés nem a politika eszköze”.

[MTI]
Impresszum