Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában tegnap délután bemutatták Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő jelentését a bányászati hulladékokról szóló irányelv tagállami végrehajtásáról.



A dokumentum számtalan hiányosságot tárt fel a – többek között – a cianidos bányászatot is szabályozó irányelv gyakorlati végrehajtása körül, és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelme érdekében. Hölvényi bevezetőjében felidézte az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatát, amelyben a képviselők elsöprő többsége a cianidos bányászati technológiák uniós betiltását sürgette. Ám az Európai Bizottság ez idáig nem nyújtott be ilyen javaslatot, hivatkozva arra, hogy a meglévő uniós jogszabályok elegendő garanciát nyújtanak a balesetek megelőzésére.

 

A majd kétévnyi előkészítő munka, számos háttértanulmány és konzultáció után napvilágot látott végrehajtási jelentés megállapításai azonban nem támasztják alá a bizottság álláspontját. Noha az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2008. május 1-jén lejárt, bizonyos országok ellen még most is kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban. További aggodalomra ad okot, hogy a tagállamok gyakorlati nehézségekkel küzdenek az irányelv értelmezése, valamint az engedélyek kiadása, a vészhelyzeti tervek elfogadása és az ellenőrzések végrehajtása terén. Hölvényi szerint ehhez nagyban hozzájárul az Európai Bizottság mulasztása is, hiszen évek óta késlekedik az ellenőrzésekre vonatkozó általános iránymutatás kiadásával.

 

A néppárti képviselő szerint mindez azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság hazárdjátékot űz, amikor egy olyan irányelvvel takarózik, amelynek végrehajtása súlyos hiányosságoktól szenved. Mindezek fényében Hölvényi felhívta a figyelmet a bányászati hulladékot kezelő létesítmények káros hatásai által érintett lakosság jogos érdekeinek tiszteletben tartására és az elővigyázatosság elvének érvényesítését sürgette a döntéshozatal során.

 

A magyar EP-képviselő végül hozzátette: hiába rendelkezik uniós jogszabály a felelősségről, kötelező pénzügyi garanciák nélkül a szennyező nem lesz képes az általa okozott károkat megtéríteni. Felszólította a Bizottságot, hogy hozzon létre egy uniós katasztrófabiztosítási rendszert, amely képes a „szennyező fizet” elvét érvényesíteni a nagyméretű ipari katasztrófák esetén is.


Impresszum