A magyar–román határon április elején bevezetett, fokozott mértékű határellenőrzések ügyében többen is megkeresték Tőkés László európai képviselőt, közbenjárását kérve a kialakult tarthatatlan helyzet orvoslása érdekében – közölte az EP-képviselő sajtóirodája.



Hasonló panaszok érkeztek a többi „külső” schengeni magyar határ viszonylatában, Délvidékről és Kárpátaljáról. Ezeken a határokon, illetve határátkelőhelyeken a várakozási idő napok alatt két-három órásra emelkedett. Ez a körülmény gyakorlatilag ellehetetleníti azok életét, akik a határok különböző oldalain laknak és dolgoznak, vagy éppen tanulnak, de az emberi és rokoni kapcsolattartást, valamint a mindennapi élettevékenységet is gátolja. A határ menti életre berendezkedett több ezernyi embernek havonta 60–80 esetben kell elszenvednie a szigorított határellenőrzés megalázó tortúráját. És akkor még nem esett szó azokról a romániai, erdélyi milliókról, akik külföldön dolgoznak, és akikre évi többszöri hazatérésük – például ünnepek – alkalmával ugyanez a méltatlan bánásmód vár.


Április 26-i késő esti parlamenti felszólalásában az erdélyi EP-képviselő európai polgártársai érdekei védelmében szólalt fel, a szükségtelen és értelmetlen szigorított határellenőrzést téve kifogás tárgyává. Az Unió egyik legnagyobb vívmánya, a mozgás szabadsága szenved csorbát ezáltal azok esetében, akiket teljesen méltatlan módon az európai hatóságok a migránsválság miatt „büntetnek” – mutatott rá Tőkés László. Nem csoda, hogyha ezek után a schengeni övezeten kívüli EU-országok polgárai másodrendű uniós polgároknak érzik magukat. Az európai állampolgárok vegzálása ugyanakkor az euroszkeptikusok táborát növeli – ami végképp senkinek sem jó. Megállapítható, hogy a migránsválsággal és az erősödő terrorizmussal szembeni tehetetlenségében Brüsszel ilyen formális és öncélú intézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet, és növelni a biztonságot.


Rövid felszólalását Tőkés azzal a felhívással zárta, hogy a Parlament és a Tanács vonja vissza szigorító határellenőrzési rendeletét, vagy pedig más úton – nevezetesen az ellenőrzés technikai feltételeinek javításával vagy a határátkelési kapacitás növelésével – gondoskodjon a kommunista időkre emlékeztető, lehetetlen viszonyok megjavításáról.




Időközben a Bihar megyei magyar nyelvű sajtó a román határrendészet önmentő magyarázkodásainak és kifelé mutogató arrogáns vádjainak szentel nagy teret az elmúlt napokban. A Bors–Ártánd határátkelőnél tapasztalt rettenetes állapotok kapcsán a román határrendészet illetékesei kijelentették: a zsúfoltság, a lassú ügykezelés, a kilométeres sorok a magyar határőrség rovására írhatók, mivel nem állítottak munkába kellő számú személyzetet. Ezzel szemben az átkelőt naponta használó utazók azt tapasztalhatták, hogy mind a két oldalon ugyanolyan mértékű és tartamú az ellenőrzés, mind a két fél ugyanazon műveleteket végzi és ugyanúgy lassítja a forgalmat, mondhatni: teljes egyetértésben és együttműködésben. Ráadásul azt is valótlanul állította a román határőrizeti szerv szószólója, hogy kifelé, Magyarország irányába max. 30 percet kell várakozni és araszolni a gépkocsikkal, miközben befelé, Románia felé ez az idő két és fél-három óra. Szemtanúk egybehangzó állítása szerint ez pont fordítva igaz: nyugati irányból folyamatos a beléptetés, míg Romániából csak az induljon kifelé, akinek erősek az idegei és nagyon-nagyon ráér.

Impresszum