Az átlagembernek különösebben nem fog hiányozni. Egy felmérés szerint az euróövezet polgárainak a fele még soha nem fogott a kezében ötszáz euróst, sőt, nem meglepő módon, sokuknak a kétszázas címlet is teljesen ismeretlen.



Az elmúlt másfél évtizedben szépen szaporodtak az ötszázasok, az euró indulásánál 60 millió darab ilyen bankjegyet nyomtattak, 2017. január elsején viszont már több mint 534 millió ötszáz eurós bankjegy volt forgalomban, amelyek összértéke 267 milliárd euró. Szóval az ötszáz euróst kevésbé a hétköznapi ember, sokkal inkább egy egészen másfajta „felhasználói csoport” használta, részben egymás közötti elszámolásra, részben értékmegőrzésre. Olyan fazonok, akiknél a banki utalások kevésbé jönnek szóba: drogdílerek, bérgyilkosok, adócsalók, korrupcióban részt vevők, terroristák, tájékoztat az Index.

A nagy címletű készpénzek megítélésének volt egyfajta hullámzása is, az euró bevezetésekor főleg Németország voksolt a nagy címlet mellett, hiszen a németek addig is a hasonló értékű ezermárkáshoz voltak szokva, no meg ők egyébként is inkább készpénzpártiak voltak. Aztán később mégis éppen ők tervezték a készpénzes tranzakciók limitálását ötezer euróban. Végül aztán csak hét olyan ország maradt az uniós 28-ból, ahol nincs felső határa a cashben bonyolított ügyleteknek: Németország, Ausztria, Málta, Ciprus, Szlovénia, Észtország és Litvánia.

2018 után nem nyomtatnak már új bankjegyeket, az ECB a hozzá visszajutó címleteket bevonja, de valójában az európai központi jegybank még nem limitálta, hogy meddig lehet beváltani a bankókat. Ez jogos. Nem értéktelenítheti el az ötszázasokat, mert az a bizalom elvesztéséhez és a pénzügyi rendszer összeomlásához vezetne.

[Forrás: index.hu, delhir.com]

Impresszum