Miközben Európa aggodalommal szemléli Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre tekintélyelvűbb rezsimjét, gyanakvással kell tekintenie a saját határain belülre is azok után, hogy Magyarország Putyin Oroszországát a liberális nyugati demokráciáknál vonzóbb politikai modellnek kiáltotta ki - olvasható a The Washington Post című amerikai napilap véleményrovatában.

A Magyarország kormányfője az illiberalizmus bajnoka címmel megjelent írásban Harold Meyerson felidézte Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédét. Meyerson hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor a problémákra az illiberális nacionalizmusban látja a megoldást, amire nem nehéz bizonyítékokat találni.

A magyar kormányfő 2010-es hivatalba lépése óta egyebek mellett csökkentette a bíróságok függetlenségét és a paranoid nacionalizmus felélénkítésén fáradozik - jegyezte meg a cikkíró.

Illusztráció
Illusztráció


A The Washington Post cikkírója szerint Európa közvetlen kihívás előtt áll Magyarország miatt, amelynek kormányfője július végi romániai beszédében azt állította, semmi összeegyeztethetetlen nincs az illiberalizmus és az EU-tagság között.

Meyerson emlékeztetett arra, hogy a demokratikus jogszabályok megalkotása és azok tiszteletben tartása az uniós tagság előfeltétele. Kérdés, hogy ezeknek a törvényeknek és normáknak a lerombolása miért nem lehet a kizárás alapja. Ha Európa nem tudja megvédeni a demokráciát a saját határain belül, akkor pontosan mi is a célja? - zárta írását a The Washington Post kolumnistája.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédéről és az arra vonatkozó külföldi bírálatokra megjelent magyarországi reakciókról közölt cikket a liberális Sme szlovák napilap.

Orbán Viktor nem a levegőbe beszél, amikor egy nem liberális állam építéséről nyilatkozik, hiszen ez a misszió sikeresen folytatódik, amit az "antiliberális beszéddel" kapcsolatban született külföldi kritikákra reagáló hazai reakciók milyensége is mutat - írta "Az illiberalizmus a gyakorlatban" című cikkében Peter Schutz.

A liberális pozsonyi lap kommentátora úgy véli, a reakciókból közvetlenül kiolvasható, hogy "Magyarországon kevesebb a szabadság, és a kritikus értékelésekre nem merészkedik mindenki".

Hozzáteszi: bár Magyarország még mindig távol áll a diktatúrától, senkit nem üldöznek kormányellenes nézeteiért, ugyanakkor mind több közszereplő veszi át "a Fidesz PR-műhelyének klasszikusát, a bankár-transznacionális összeesküvés narratíváját", ami a nem liberális társadalomra jellemző, a hatalom és az értelmiség közötti klientúrarendszer kialakulására utal.

Európát egyre inkább fenyegeti belülről a nacionalizmus, amelynek terjesztője Magyarország - írta Eduard Hellvig román európai parlamenti néppárti képviselő. A liberális politikus, aki két évvel ezelőtt regionális fejlesztési miniszter is volt Victor Ponta kormányában, az Adevarul című román napilap blogrovatában kifejtette: miközben Európát délről és keletről háború fenyegeti, az egységes Európa tervét - amely csaknem hét évtizede őrzi a nemzetek közötti békét - évről évre agresszívebben fenyegeti belülről a nacionalizmus.

Mint hangsúlyozta, a nacionalizmushoz való visszatérés az EU végét jelentené. Figyelmeztető jelnek kell lennie és megfelelő választ igényel Európa részéről - írta -, hogy Orbán Viktor felmondta a liberális demokráciát, és Oroszországot, Kínát, valamint Törökországot jelölte meg követendő modellként.

"Magyarország, a posztkommunista átmeneti időszak sikeres diákja mára Európa súlyos betegévé vált" - véli a néppárti képviselő, akinek pártja, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) nemrég csatlakozott az Európai Néppárthoz. A szerző szerint Magyarország ma már csak névlegesen tartozik az EU-hoz, valójában egy repedést jelent az európai építményen.
Impresszum