Lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók a magyarországi alkotmányos helyzetről tartott vitában szerdán délelőtt az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

Fontosabb dolguk már nincs is, mint a magyar demokrácia védelme
Fontosabb dolguk már nincs is, mint a magyar demokrácia védelme


Az Európai Tanács álláspontját az ügyben Lucinda Creighton, Írország Európa-ügyi minisztere ismertette, aki elmondta, hogy a tanács ezt a kérdést nem vitatta meg, és állást foglalni sem óhajt, ezért az EP-ben tartott vitához érdemben nem tud hozzászólni.
   
Lényegében megismételte a José Manuel Barroso által korábban megfogalmazottakat Viviane Reding, a bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke, aki a brüsszeli testület nevében szólalt fel. Reding felhívta a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket José Manuel Barroso bizottsági elnök korábban aggályos pontokként emelt ki Orbán Viktornak írt levelében. Ezek közt az első az, hogy ha európai bírósági döntés alapján Magyarországnak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor annak finanszírozására eseti adó vethető ki.
   
"Valóban van értelme annak, hogy az állampolgárok fizessék meg annak az árát, ha az állam nem tesz eleget uniós jogi kötelezettségének?" - tette fel a kérdést Reding, aki második aggályos pontként az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogát nevezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar hatóságok eljuttatták a bizottsághoz az erre vonatkozó módosító javaslatot, amely szerintük eleget tesz a Velencei Bizottság követelményeinek, és amelyet a bizottság tanulmányozni fog. A harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozását illetően Reding az európai parlamenti választási kampány szempontjából emelte ki azt, hogy a korlátozások indokoltságának és arányosságának a követelményét tiszteletben kell tartani.
   
"Ez a felsorolás egyáltalán nem teljes, a bizottság folytatja az ügy jogi elemzését. Ha pedig ez lezárul, akkor a bizottság, ahol ez szükséges, megteszi a kellő lépéseket a kötelezettségszegési eljárások megindítására" - mondta Reding.
   
Az európai szocialisták, a liberálisok és a zöldek részéről frakcióvezetők szóltak hozzá a vitához.
   
A Fideszt is a tagjai közt tudó Európai Néppárt részéről a luxemburgi Frank Engel, a frakció elnökségének tagja egyebek között hangsúlyozta: a néppárt azt várja, hogy a bizottság befejezze az alkotmánymódosítás elemzését, majd világosan fogalmazza meg, mit kell tennie Magyarországnak, hogy jogrendjét összhangba hozza az uniós szabályozással. Engel rámutatott, hogy a magyar alkotmányos rendszert nem csak bírálta, hanem több ponton méltatta is a Velencei Bizottság. A luxemburgi politikus arra is kitért, hogy a kétharmados törvények jogi intézménye a kilencvenes évek óta létezik Magyarországon.
   
Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője úgy vélekedett: jogállamban nem elfogadható, hogy egyes rendelkezéseket azért emeljenek alkotmányos szintre, hogy az alkotmánybíróság ne dönthessen róluk. Swoboda úgy fogalmazott, "nonszensz" az az érvelés, hogy a magyarországi eseményeket csak a baloldal bírálja. Swoboda szerint a néppártnak azt kell eldöntenie, hogy az Európai Bizottság vagy Orbán Viktor oldalára áll.
   
A vita közben rövid szóváltás alakult ki Swoboda és Szájer József fideszes EP-képviselő között. Swoboda világos állásfoglalást sürgetett a magyar kormányzat részéről a szerinte növekvő magyarországi antiszemitizmus ellen. Szájer József válaszul elmondta, hogy a napokban magyar bíróság az alaptörvény negyedik módosítása alapján tiltotta be az Adj gázt! mottóval szervezett motoros felvonulást, amelyet a Nemzeti Érzelmű Motorosok rendeztek volna a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egy időben.
   
Guy Verhofstadt, a liberálisok belga frakcióvezetője annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte nem normális, hogy az EP megosztott a kérdésben, mert együttesen kellene fellépni az ellen, hogy Magyarország, mint mondta, megsérti az uniós jogot és értékeket.
   
"Az uniós szerződésnek van egy cikke ennek kezelésére, ott van a hetes cikk" - hangoztatta a korábbi belga kormányfő, aki szerint a bizottságnak kellene kezdeményeznie a hetes cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, amely végső soron - a tagállamok egyhangú beleegyezésével - az adott ország szavazati jogának a felfüggesztésével is végződhet, s ez az uniós döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Erre még sosem volt példa. Ha viszont a bizottság ezt nem teszi meg, akkor a parlamentnek kellene - hangsúlyozta Verhofstadt.
   
Rebecca Harms, a zöldek frakciójának német társelnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EP nem Magyarország belügyeibe óhajt beavatkozni. Rámutatott, hogy a polgári jogok és a jogállamiság ez európai projekt lényegét jelenti. Ha ezek üres szólamok maradnak, és nem valósulnak meg, akkor az európai projekt lényegét adjuk fel - fogalmazott a zöldpárti politikus.
   
Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának részéről Bokros Lajos szólalt fel, aki szerint az Orbán-kormány nem osztja az európai értékeket, a nyugati demokrácia hanyatlásáról beszél, keleti típusú tekintélyuralmi rendszert épít, és "egypárti" alaptörvényt alkotott.
   
"Az alkotmányos jogállam lebontását befejezettnek lehet tekinteni" - jelentette ki Bokros, aki szerint immár bármit bele lehet írni az alkotmányba, akár azt is, hogy a mostani parlament mandátuma 20 évre növekedjen.
   
A jobbikos Morvai Krisztina, aki független képviselőként szólalt fel, azt sérelmezte, hogy sem Viviane Reding, sem pedig a magyarországi alapjogok helyzetéről szóló jelentést készítő Rui Tavares nem jogász. A képviselő emellett rámutatott, hogy szerinte a jogállamiság az önkény ellentéte, ami pedig a "Magyarország ellen folytatott háború" keretein belül évek óta zajlik, az önkényes.

[Forrás: MTI]
Impresszum