New Yorkban tartott nemzeti estet szombaton Szávay István, a Jobbik alelnöke, amivel a párt nyilvánosan is megkezdte új nyitási stratégiáját. Az országgyűlési képviselő kifejtette, hogy ennek célja elsősorban az amerikai magyarság igényeinek feltérképezése.



„A Jobbik előbb vagy utóbb meg fogja nyerni a választásokat, és kormányozni fogja Magyarországot. Ennek a felelősségnek a tudatában fontosnak tartjuk, hogy feltérképezzük az amerikai magyarság igényeit, hogy amikor erre sor kerül, minél jobb rálátással, helyismerettel láthassunk hozzá a munkához” – mondta Szávay a manhattani 82. utcában, a helyi görögkatolikus templom Árpád-termében tartott Magyar Nemzeti Esten. A Jobbik újfajta nyitásának részeként a párt a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a külhoni szavazók megszólítására. A képviselő emlékeztetett, hogy csak New York környékén több mint 150 ezer magyar él. Mostanra a Kárpát-medencében Magyarországon kívül rekedt, és az Európa-szerte szétszóródott magyarság lélekszámát közelíti az amerikai magyar lakosság száma, ami valamennyi párt számára egyben potenciális szavazóbázist is jelent.

A korábban a jelenleginél radikálisabb retorikát megütő párt az utóbbi egy évben jutott arra a szintre, hogy a kezdeti retorika már nem alkalmas a párt szavazóbázisának tovább növelésére, annak fenntartásával a Jobbik szavazóbázisa stagnálna és a valószínűsíthető választási kudarcok miatt fokozatosan leépülne. A párt indulását követően a fiatal magyar férfiakra és magas kriminalitású területek lakosságára mint bázisrétegre épített. Kormányra jutása érdekében azonban a nyugdíjas szavazókat, a nyugati országokban élő külhoni magyarságot kell megszólítsa, hogy az országgyűlési választásokon lehetővé váljon a relatív többség megszerzése. Ennek érdekében a Jobbik a magyarországi cigány szavazatok egy részét is meg kell szerezze, ami a pártot a korábbi radikális retorika mérséklésére kényszeríti.

Mivel a reálpolitikát a párt bázisrétege megalkuvásnak tekinti, Szávay a közönség soraiból számos arra vonatkozó kérdést kapott, hogy a néppártosodást meghirdető Vona Gábornak valóban van-e belső ellenzéke. A képviselő elismerte, hogy a fentiek miatt a párton belül megosztottság mutatkozik, ugyanakkor rávilágított arra, hogy ennek felemlegetése a sajtó részéről egy tudatos megosztó politika része, miközben a pártelnöknek igaza van abban, hogy a választók relatív többségét a „higgadt, polgári hangnemben lehet megszólítani”.



Szávay szerint a megosztottság sulykolása egy kontraproduktív törekvés, és elképzelhetetlen a Jobbik szétesése. Bár a képviselő nem részletezte, hogyan gondolják egyesek a „szétesést”, ez feltehetően a párt radikális tagjainak csoportos kilépését jelentené. Ő saját bevallása szerint a párt radikális vonalához tartozik, ennek ellenére igazat ad a pártelnöknek abban, hogy a Jobbik a kormányra jutáshoz szükséges lépéseket teszi meg a néppártosodással.

Szávay ugyanakkor kifejtette, hogy mostanra minden negyedik magyar a határon kívül születik, és a kormánynak elképzelése nincs arról, hogy mit kezdjen a milliós nagyságrendű amerikai magyarsággal. A képviselő emellett utalást tett a nemzetközi környezet változására, ami miatt kormányra jutásuk nem jelentene embargót Magyarország számára. A jövőben várhatóan az Európai Unió bel- és külpolitikája is megváltozik: a nemzeti radikális pártok Európa-szerte kormányra juthatnak a következő két ciklus során, melynek eredményeként nem a Washington–Brüsszel tengely, hanem az eurázsiai hatalmak közti erőegyensúly fogja meghatározni a térségi politikát. A Jobbik egyelőre jó úton halad afelé, hogy Magyarország jövőbéli kormánya idő előtt számoljon a nemzetközi környezet átrendeződésével, és ne a nemzetközi kapcsolatok múltbéli struktúrája mentén akarjon politizálni.

A Magyar ATV nevű, a Hit Gyülekezetéhez közel álló balliberális televízió tudósítója azt is kiemelte, hogy a Jobbik a jövőben az Amerikában és Nyugat-Európában élő magyarokat ugyanolyan intenzíven akarja megszólítani, mint a Kárpát-medencében élőket. Egyrészt azért, mert a különféle okokból Magyarországról távozók egyre többen vannak, és egyre fiatalabbak. Másrészt, hogy a pártról a külföldön élők ne a magyar és a nemzetközi sajtóban kialakított Jobbik-kép alapján formáljanak véleményt. Ez az oka, mondta Szávay István New Yorkban, hogy nemcsak a magyarokkal, de például amerikai közvélemény-formálókkal, politikusokkal is terveznek személyes találkozókat.

A tudósító megjegyezte: a fórumon részt vevők többsége láthatóan egyetértett azzal, hogy a Jobbik ellenzi az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi küzdelemben a magyar részvételt, és abban is, hogy Ukrajna integritása és egyéb szempontjai másodlagosak a kárpátaljai magyarok biztonsága mögött. „Csapnivaló a kormány külpolitikája, bár a Szijjártó-féle irány még mindig jobb, mint Martonyié volt,” mondta Szávay, aki szerint a magyar érdekeket alapvetően három hatalom határozza meg: Törökország, Oroszország és Németország. A Brüsszel elleni szabadságharc pedig nagy kamu, fogalmazott, hiszen nem a magyarok valós érdekeinek kemény képviseletéről van szó, hanem pusztán a Fidesz pártérdekeinek védelméről: a jogállamot és az igazságos politikai versenyt tönkretevő Fidesz-rendszer védelmezését a brüsszeli kritikáktól.

A rendezvényen részt vevő jobbikos országgyűlési képviselő, Staudt Gábor a maga során elmondta: a Jobbik nem választ a két világhatalom között, és nem teszi le a voksot egyik mellett sem a másik rovására. Visszautasította, hogy a Jobbikot Oroszország pénzeli vagy befolyásolja. A keleti nyitás mellett a kiegyensúlyozott kapcsolat a nyugattal, beleértve az USA-t, ugyanolyan fontos – tette hozzá Staudt  –, de mindig a magyar érdekek mentén, nem pedig nagyhatalmi játszmák eszközeként.
Egy kérdezőt az érdekelte, vajon ha kormányra kerülne a Jobbik, sújthatják-e Magyarországot büntetőszankciók az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet részéről. Vagy akár csak egyes országok összehangolt döntése nyomán, mint egykor Jörg Haider kormányra kerülésekor Ausztriában. Szávay és Staudt nem tartanak ettől.  „Ma már más a helyzet, mint Haider idején volt. Az európai nemzeti radikális pártok megerősödése, elfogadottságuk növekedése egész Európában tendencia” – mondta az alelnök, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy puszta Jobbik-ellenes propaganda az, hogy a párt annyira szélsőséges, hogy elutasítandó pária még a többi európai radikális szemében is. Ugyanis vannak együttműködések, mondta, de nem tette hozzá, kikkel és milyen formában. Másrészt a radikális bevándorlás-ellenesség még tesz egy pártot nemzetivé, márpedig a jobbiknak ez a legfontosabb. A legtöbb nyugati radikális párt Izrael-párti, míg a Jobbik nem az, húzta meg Szávay szigorúan a határt, és elítélte Marine Le Pent, aki maga indított fegyelmit saját édesapja, a Nemzeti Front egykori vezetője ellen, mert  az túlzásnak tartja a Front vezetésének védekezését az antiszemitizmus és az idegengyűlölet vádja ellen. Majd Szávay azt is hozzátette: a zsidózás és cigányozás az ő pártjában nem téma. Ezt csak a rosszakarók szeretik így feltüntetni.

Az európai radikálisokkal való viszony vázolása után Szávay azt is elmondta, szó sincs arról, hogy a párt ki akarna lépni az EU-ból: pusztán a hasznok és a hátrányok mérlegét szeretné tisztán látni és megvonni, számokkal és tényekkel. A hátrányos pontokat pedig újratárgyalná, ha már egykor Martonyi miniszter  – a csatlakozás előtt – nem tett többet a magyar érdekekért, tette hozzá a jobbikos politikus, az est során többször is kritizálva az atlantistának tartott korábbi fideszes külügyminisztert.
„Csak a párt képviselőire hallgassanak arról, hogy a Jobbik mivel azonosul, és mivel nem” – mondta Szávay, majd hozzátette: a Kuruc.infóhoz például semmi közük. Annak ellenére sem, hogy a honlaptól gyakran kapnak számottevő támogatást. A Jobbik csatornája az Alfahir.hu, vagy a facebookos támogató közönség, ugyanis saját nyomtatott újságra továbbra sincs elég pénze a pártnak, fogalmazta meg a Jobbik-média korlátait Szávay.

A New York-ban élő magyarok közül többen arról kérdezték a két jobbikost, hogyan fékeznék meg a korrupciót, továbbá milyen adóreformokat tervez a párt. (Volt olyan részvevő, aki azt mondta, azért jött el Magyarországról, mert ott a rendszer csalásra kényszerítette volna.) A közterhek túl nagyok, és túl kevesen fizetik be azokat. Szávay és Straudt elmondták: egykulcsos adó helyett arányos közteherviselést akarnak, a korrupt tisztségviselők megbüntetését és a közterhek sokkal szélesebb eloszlását. „Ha pedig valaha, bárhol, bármikor jobbikos politikusról is kiderül, hogy lopott, azt kívánom, üljön a börtönben a korrupt szocialisták és a korrupt fideszesek mellett,” jelentette ki Staudt Gábor a közönségnek.  

Mindketten állították: kormányzásra képes szakpolitikai gárdát tudhat maga mögött a párt, bár ma még nem mondhatnak neveket. Vagy azért, mert a Jobbik melletti kiállás egzisztenciális kockázatot jelent, vagy azért, mert a támogató szakemberek korábban sosem mozogtak politikai terepen.
Végül a teljes magyar politikai elit leggyengébb pontját így jelölte meg Szávay: „Nem tudják, hogy milyen az élet a Nagykörúton kívül.” Ezzel élesen szembehelyezte a Jobbik támogatóinak és önkénteseinek az elkötelezettségét országszerte. „Ezt még a balliberális sajtó is elismeri”, tette hozzá. S hogy képes volna-e a Jobbik a belpolitikai és a külpolitikai fronton is megfelelni a kihívásnak, ha előrehozott választásokra kerülne sor? A kérdésre határozott igennel válaszolt, de a nemzeti párt alelnöke azt is elmondta: nem számolnak a 2018 előtti választás lehetőségével.

[ittHON.ma]
Impresszum