Bár öt európai ország is megelőzi korrupció terén Romániát és Magyarországot, az említett két ország sem panaszkodhat, hisz az élmezőnybe tartoznak.

Illusztráció
Illusztráció


Az Európai Unióhoz csatlakozni készülő Horvátországot jellemzi a pénzügyi ágazat egyik legmagasabb korrupciós szintje Európában. Ennek ellenére Szlovénia, mely már tagja az EU-nak és az euró-övezetnek is, még ennél is aggasztóbb helyzetben van.


A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó amerikai Ernst & Young egyik, a napokban közzétett, éves jelentése rámutat arra, hogy Európában Szlovénia – mely a közösségi tömbhöz 2004-ben, az euróhoz pedig 2007-ben csatlakozott az eredmény 96 százalékos volt, így ott korrupció még a kenyainál is nagyobb, mely 94 százalékot kapott – a legkorruptabb ország, melyet Horvátország követ. Utóbbiban a megkérdezettek kijelentették „a kenőpénzek/korrupt gyakorlatok széles körben zajlanak az országban”.


A felmérés a világ 36 országában – ebből 20 uniós tagállam – székelő 3459 gazdasági társaság vezetőségi tagjainak bevonásával készült. A kérdések többek között az etikátlan vállalkozókkal, a csúszópénzekkel, illetve a vonzó üzletek megszerzésével voltak kapcsolatosak.


A listán első helyen Szlovénia végzett. Itt a gazdasági ügyek 96 százalékában bevett dolog a korrupció. Horvátország a második helyre került 90 százalékkal. Az ország csak július 1-én csatlakozik az EU-hoz, de a felmérésben már tagállamnak tekintették. A harmadik hellyel Görögország és Szlovákia „büszkélkedhet”, mindkét országban a gazdasági ügyek 84 százalékában találkozni korrupcióval. A ranglistán Szlovákiát Csehország követi 73 százalékos aránnyal, Portugália 72 százalékkal, Magyarország 70 százalékkal, Spanyolország 65 százalékkal, Románia 61 százalékkal, majd Olaszország 60 százalékkal.


Az EU három legnagyobb gazdasága sokkal jobb eredményt ért el, Franciaország korrupciós rátája 27 százalékos, Németországé 30 százalékos, Nagy-Britanniáé pedig 37 százalékos lévén.


A skandináv országok bizonyultak egyébként a legkevésbé korruptnak. Finnországban és Svédországban mindössze 12 százalékos a korrupciós index.


Az Ernst & Young-on belül a csalások kivizsgálásában szakértő David L. Stulb azt állította, hogy kapcsolat van a jelentés eredményei és pénzügyi válság között. „A tanulmányunk azt mutatja, hogy kapcsolat van a jelentés eredményei és a pénzügyi válság között. A növekedéshez és jobb teljesítmények eléréséhez egy ilyen környezetben, úgy tűnik, aggasztóan sok (vállalkozó) folyamodik etikátlan viselkedéshez” – mondta.


Az Európai Bizottság egy márciusban közzétett dokumentumban kiemelte a korrupció kérdését, azt kérve Zágrábtól, Horvátország fővárosától, hogy fejtsen ki nagyobb erőfeszítéseket a szervezett bűnözés elleni harcban és olyan új lépések megtételében, melyek véget vetnek a visszaéléseknek az állami cégekben.


[Itthon.ma, adevarul.ro, hirek.sk]

Impresszum