2015. július 7. / 21:05

Szegény bénultak…

Megbénítja az önkormányzatok munkáját a korrupcióellenes harc – olvashattuk a minap kolozsvári RMDSZ-es fennforgók véleményét. Az épületes verdiktet egy fórumon gyöngyözték ki magukból Horváth Anna alpolgármester és Vákár István megyei tanácsi alelnök.



A magyar hírügynökség sietett is világgá kürtölni, az erdélyi sajtó meg napokig idézni. Úgy visszhangozta a tulipános média a rettenetes diagnózist, hogy még a legeldugottabb községházán is megállt az élet pár napra. Demonstrálandó: tényleg bénítóan hat minden ügymenetre a DNA vezényelte kíméletlen hadjárat, aminek egyre-másra esnek áldozatául a „becsületes, tisztességes, ártatlan” hivatalnokok, pártaktivisták.

Akiket még nem kaptak el, azok félnek aláírni bármit is, nem vállalják a felelősséget semmiért, magyarán nem is dolgoznak, csak bejárnak a hivatalokba, és várnak, pl. arra, hogy tisztuljon a „zavaros törvényi környezet”, vagy esetleg lecsengjen ez a szörnyű korrupcióellenes harc. Hogy minden térjen vissza a „rendes” kerékvágásba, maradjon minden úgy, ahogy volt.  Gyakorlatilag oda lyukadtak ki ezek a tisztségviselők, hogy szinte kimondják: inkább a korrupció, mint az ellene folyó harc.

Na ezt már nem hagyta szó nélkül az egyik választópolgár, aki a szöget fején találva osztotta meg véleményét egy közösségi portálon, imigyen: „És az is kérdés, hogy kik akarnak a zavaros törvényi háttérből saját maguknak hasznot kovácsolni. Kik nem bírnak leállni a zavarosban halászással. Erre a zavaros törvényi háttérre azt lehet mondani, hogy most borul vissza a bili a fejükre. Teletűzdelték zavaros megfogalmazásokkal, kiskapukkal, nagykapukkal a törvényeket, hogy hasznot húzzanak belőle, most meg ellenük használják azokat. Hála Istennek! Nem az önkormányzatok munkáját bénítja a korrupcióellenes harc, hanem csak a korrupciót. Az a baj, hogy már annyira általánossá vált a korrupció, minden téren, hogy az egyszerű ember már nem is tud különbséget tenni a korrupció és a nem korrupció között.”

Tiszta sor, csak annyit fűznék hozzá: aki becsületes, aki nem próbál ügyeskedni, uralkodni, trükközni, torkoskodni, belenyúlni a közösbe, mások kárára és rovására boldogulni, tiltott magasságokba hágni, kisistent játszani – annak nincs mitől félnie.

Nem mellesleg: Horváth Annát a politikai nepotizmus hátszele juttatta abba a viszonylagosan magas pozícióba, amit Erdély fővárosának egyik alpolgármesteri széke szimbolizál. Vákár István – akit épp a korrupció elleni harcnak köszönhetően lehetett jó egy éven át a Kolozs megyei tanács ügyvivő elnöke, miután a főnökét elvitte a DNA – viszont egy igazi önmegvalósító, legalábbis a Krónikában nemrég megjelent interjúja szerint, amellyel a lap „ércnél maradandóbb emléket” állított a kertészmérnökből lett politikusnak. Aki hosszan ecsetelte, milyen nehéz a közhivatalt vállalók sorsa a mai Romániában, mert míg ők az akták tologatásával, forgatásával és szaporításával vannak naphosszat elfoglalva – a törvény őreinek vizslató tekintetével dacolva –, addig mások demokráciásdit játszanak: falugyűléseket tartanak, mozgalmakat indítanak, menetelnek, felvonulnak, panaszkodnak itthon és külföldön, „fórumpolitizálással” próbálnak bizonyítani, amit „melldöngető nyilvánosság, ordibálás és folyamatos veszekedés jellemez”. Ám ő és a hasonszőrű hivatalnokok, köztisztviselők, bürokraták éjt nappá téve adminisztrálnak, intézkednek és protokolloznak, nem érnek rá a közönséges halandókkal cseverészni. 

„Az adminisztrációs munkával foglalkoztam, és nem politizálással”– jelenti ki büszkén. S bár állítja, hogy ő is kimegy néha terepre, de nem azért, hogy szóba álljon az emberekkel, hanem hogy megmondja nekik, mit lehet tenni, és mit nem. Az RMDSZ létét indokoló közképviseletet és érdekvédelmet aprópénzre váltó önkormányzatis „szakember” szerint jól kell tudni románul, minden párttal jóba kell lenni, és ami a fő: a fórumpolitizálás helyett az adminisztrációban kell bizonyítani. Ja, hogy most épp nehéz, sőt nem is igen lehet, mert a DNA minden zsebet, mozdulatot, dossziét, aláírást, bankszámlát, kifizetést árgus szemmel figyel, fürkész, követ?

Nos, a központi és helyi hivatalokban, az önkormányzatokban most minden könyökvédős abban reménykedik, hogy majd csak elül ez a nagy korrupcióellenes hullám, szűnik a bénultság, s megint lehet majd újult erővel… „adminisztrálni”.

R. Balogh Mihály

[ittHON.ma]
Impresszum