2016. február 26. / 09:22

Ma lett 90 éves Csák Kálmán

Talán sokan kapják fel a fejüket a cím olvastán: hát az meg ki? Ugyanezt kérdezték sokan Czárán Gyulának a neve hallatán, akit a trianoni diktátumot követő impériumváltás után szánt szándékkal próbált elfelejttetni az új hatalom, 1989 után kaphatott csak kellő tiszteletet. Czárán és Csák: mindketten legendák ma már, azzal a különbséggel, hogy Kálmán bácsi élő és aktív tanúja nagy időknek. Domokos Tamás alábbi írása róla szól.

Romániában, a Bihar megyei Tenkén született 1926. február 26-án. Édesapja, akitől keresztnevét is kapta, mészárszéket tartott fenn a Fekete-Körös völgyi faluban, édesanyja, Medra Etelka egy gazdag malomiparos család sarja volt. Kálmánon kívül még négy gyerek nevelődött a település keleti végében, a Fekete-Körös széles hullámterében épült családi házban. A közelben, a hullámtéri fák koszorújában foglalt helyet a háromszintes, vízerővel hajtott műmalom (180 lóerő), mellette a kiszolgáló épületekkel.

Itt születtem 1926-ban” – mutatta öt évvel ezelőtt Csák Kálmán
Itt születtem 1926-ban” – mutatta öt évvel ezelőtt Csák Kálmán


Gyermekkorának játszóterét egy szűk és zajos, ember által épített élettér és a viszonylag alig háborgatott határtalan természet alkotta, amelynek minden részlete kezdetektől fogva csábította; csábítja, konzerválja és indulatokra gerjeszti még ma is. Szívesen, bőségesen és hitelesen beszél a régmúlt minden emlékéről. Megteheti, mert az amnézia, hályog, halláskárosodás nem fogott rajta. (Érdekes módon a mészárszéki emlékeit nem emlegeti fel –igaz, ma már vegetáriánus!) Medra nagyapa kedvence volt, aki már karon ülő korában gyakran magával vitte a környékbeli hegyekbe, amikor malomkőnek való kőzetet keresett. Ez volt Csák Kálmán predesztinációjának a kezdete.

„Az 1948-as államosítás pecsételte meg a tenkei vízimalom sorsát is”
„Az 1948-as államosítás pecsételte meg a tenkei vízimalom sorsát is”


Édesanyja tanítja meg írni és olvasni, román iskolában pedig hét elemit jár ki. A 30-as évek végétől nagyapja malmában molnárkodik, bánkúti és odvasi búzát őröl. Szabad idejét rendszeresen az Erdélyi-szigethegységben tölti, de csak 19 éves korában adja át magát a gyűjtés szenvedélyének. Éjjelente – igazi autodidaktához illően – német és magyar nyelvű geológiakönyveket fal a malom termelte áram fényében. Közben a nagyváradi antikvárium könyvállománya egyre csak fogyatkozik…

A háború alatt munkaszolgálatosként – Tenke Romániában maradt a bécsi döntéssel – barlangkutatással foglalkozik. Ehhez szükséges földtani térképeket Bukarestből kap. Az államosítást követően (1948) a malmot széthordják, molnárkodásának vége szakad. Így aztán egyre több időt tölt a terepen, minek következménye lesz egy kiállítás, amelyet a szomszédos  Bélfenyéren rendez meg, az ottani általános iskolában. E kiállítás anyagából 1956-ban –a megyeszékhely Nagyváradot 15 évvel megelőzve – közgyűjteményt hoz létre Tenkén, a református egyházközség egykori iskolájának két nagy termében, Természettudományi Múzeum néven, ahogy illik. (A posztkommunista restitúciót követően az egyház visszakapta az épületet, amelyben a felújítás és bővítés után a gyűjteményen kívül helyet kapott még egy kis művelődési központi is.) A két kiállítóterem közül az egyikben a földtani és őslénytani gyűjtemény; a másikban pedig a zoológiai gyűjtemény egy része látható. Az állattani kollekció jelentős részét madárpreparátumok, a kisebbik részét pedig emlősök és alkoholos konzervátumok (hüllők, kétéltűek, halak) teszik ki. A kiállításhoz 30 ezer lelettárgyat használt fel az évek során, 50 ezer darab pedig arra vár a raktárban, hogy kiállításra kerüljön…

Az 1880-as években épült református iskolában rendezték be 1956-ban a múzeumot, néhány évvel ezelőtt sikerült renoválni az épületet és felújítani a közgyűjteményt
Az 1880-as években épült református iskolában rendezték be 1956-ban a múzeumot, néhány évvel ezelőtt sikerült renoválni az épületet és felújítani a közgyűjteményt


Amikor a múzeum megnyílik, már négy éve házas. 1952-ben veszi feleségül Bihari (Lazurán) Mária tanítónőt. Házasságukból két fiú születik: Kálmán és Csaba. 

Csák Kálmán 1950 és 1960 közötti ornitológiai megfigyeléseire alapozva tudjuk, hogy Tenke környékéről kipusztultak a következő madarak: barna és vörös kánya, bíbic, búbos és kis vöcsök, gatyás- és kígyászölyv, hamvas rétihéja, kékvércse, kis goda, lappantyú, nádirigó, örvös galamb, rétisas, sárszalonka, selyem- és vörösgém, túzok. A kiállítás ezek közül néhánynak (pl. a gatyás- és kígyászölyv) őrzi a timsós-bóraxos preparátumát. E preparálási technikát Csák Kálmán az Élet és Tudományból tanulta meg, amelynek előfizetője volt. Később a bukaresti Grigore Antipa Múzeumban fejleszti általános preparátori tudományát.

1962-ben sikerült eljutnia Budapestre. Felkereste a Nemzeti Múzeumot és az Eötvös Lóránd Egyetemet könyvbeszerzés, illetve a miocén-mediterrán csigák Strausz László-féle összehasonlító anyagának megtekintése céljából. Még a felesleges ruhadarabjait is eladta, hogy árukon könyvet vegyen.

A hatvanas évek végén és hetvenes években jelennek meg Nagyváradon, a Körösvidéki Múzeum tudományos periodikájában, a Nymphaeaban a környék pleisztocén, pliocén, miocén őslénytanával és sztratigráfiai viszonyaival foglalkozó írásai. Közben jó kapcsolatot tart fent a romániai pleisztocén, pliocén és miocén kutatói közül Hamar Mártonnal, Jurcsák Tiborral és Mircea Paucăval. (Az örmény származású, doktorátusát Bécsben szerző legendás Paucă a fiának tekintette.) Ritkán fordulhatott meg Magyarországon 1989 előtt. Hozzánk, Békéscsabára 1999-ben látogatott el, ahol a Pro Natura kiállítás megnyitóján vett részt.

A múzeum geológiai termében
A múzeum geológiai termében


Jelenleg mivel tölti napjait, min töri a fejét a természetbúvár Csák Kálmán? Könyvkiadáson. Téma: Gombák ökológiai viszonyai (szelvények), mikogeográfia, mikoterápia. E munkájának dokumentálásában egy Canon 300D kamera segíti.

A mikológia mellett, néhány évvel ezelőtt, a tenkei zónára vonatkozó különböző zoológiai (ornitológia, ichtiológia, amphibiák, reptiliák, mammaliák) adatközléssel segítette Aurelian Leonardo Ilie fiatal craiovai zoológust. De szpeológuskörökben is méltán népszerű, hiszen 1969-ben ő alapította meg helybéli középiskolások bevonásával a tenkei Czárán Gyula Barlangkutató Klubot.

Tenkén az a hír járja, hogy a település két dologról híres: az ásványvizéről és az akadémiai tipológia szerint beskatulyázhatatlan, 2002 óta díszpolgár Csák Kálmán muzeográfusról.

Kedves Kálmán bácsi! Isten éltessen – mondjuk e jeles nap alkalmával. Kívánjuk, hogy továbbra is tudjál még nekünk meglepetéseket szerezni. Addig is izgatottan várjuk annak a bizonyos mikológiával foglalkozó könyvnek a megjelenését.

Címkék: Csák Kálmán
Kapcsolódó cikkek:
Impresszum