2016. november 29. / 09:48

SAX borbár

„A Google a barátod” – mondja az új keletű szólás arról, amikor sokan inkább megkérdezik jó barátjukat valamiről, mintsem hogy rákeressenek a kérdésre a világhálón, és esetleg sokkal pontosabb választ kapjanak seperc alatt. Nemrégiben azzal a problémával szembesültem, hogy kézműves sört szerettem volna inni Erdély fővárosában, Kolozsváron.



A kulcsszavas keresés nem járt sikerrel sem magyar, sem angol nyelven, így aztán gondoltam, megnézem a sörfőzdék honlapján, azon talán lehet olyan információt lelni, hogy hol kapni a söreiket. Ez a módszer sikerrel járt.

Megtudtam, hogy a Hophead nevű remek főzdének a söreit Kolozsváron két helyen lehet rendelni egy étteremben, mely este 11 órakor bezár, valamint egy borbárban, ami SAX névre hallgat. (A főzde neve az egyre terebélyesedő sör-szubkultúra egyik szakszava, tükörfordításban magyarul: „komlófej”, valójában a témába belelátó sörrajongó, sörínyenc. A Vinoport nevű oldal így határozza meg a kategóriát némi iróniával: „Gyerekkorában is komló volt a jele. A keserű számára nem íz, hanem életérzés. Azonnal megmondja, milyen komlókkal főzték a sört (aroma- és keserűkomlók megnevezése részletesen), majd hozzáteszi, hogy valójában milyenekkel kellett volna. Természetes formában persze még sosem látta.” Volt szerencsém megismerni egy-két hopheadet, ők láttak komlót a szárán is, nemcsak feldolgozott formában.) Felhívtam az adott számot, megerősítették a neten szerzett információt, valóban tartanak kézműves söröket, majd nagyon kedvesen, udvariasan útbaigazítottak és jelezték, hogy nem könnyű a helyet megtalálni, sőt még egy sms-t is küldtek, amiben röviden le volt írva az útmutató.

Ezzel együtt is hosszú percekbe tellett, míg rájöttünk, hol kell csengetni, mert a hely a város szívében, Mátyás király szülőházától pár méterre működik egy régi bérház emeletén, ahová csak akkor lehet bejutni, ha előbb a kaputelefonon felszólunk és kinyitják nekünk az kaput. Sehol cégtábla vagy akár felirat, a kaputelefonon sem a hely neve, hanem egy jeles dzsessz-szaxofonosnak, egy 1956-ban elhunyt legendának a beceneve.

Fent mosolygós, kedves, fiatal srác fogad, betessékel, mutatja az utat. Az első terem lényegében galériaként funkcionál, ahonnan egy rejtett ajtón keresztül lehet a két belső terembe, a tulajdonképpeni borbárba bejutni, ahol gyertyafényes meghittség, otthonosság, csodás, nyugodt, minőségi zene és pazar borválaszték fogadja a betérőt. 



Csábított a bor is, de maradtunk az eredeti forgatókönyvnél. Sört rendeltünk, lényegében a Hophead teljes választékát kikértük, már amennyiben ez a három termékük van, amit egyébként már korábban is volt lehetőségem kóstolni, miután szintén Kolozsváron egy italszaküzletben rájuk találtam. Remek sörök ezek, most is bejött a papírforma, az India Pale Ale ízlett a legjobban mindenkinek. 

Egy sör 15 lej, ami nem szokatlan ebben a minőségi kategóriában. A borok sem olcsók, de az ember meg kell fizesse az exkluzivitást. Mi tagadás, nem rossz érzés úgy bemenni valahová, hogy ide belépve az ember a kiválasztottak közé tartozik. A Saxban ezt megadják a betérőnek, akár annak árán, hogy kevesebben élnek majd a lehetőséggel, mint hogyha a főtéren működnének nagy cégtáblával, kirakatban ülő vendégekkel. Olyan ez a hely, mint egy fanatikus borrajongónak a drága hobbija. Talán az is.

Mindvégig, míg a kényelmes fotelbe süppedve kortyolgattam a sörömet, arra gondoltam, hogy biztosan „maszekban” viszik, mint az a temesvári egység, amiről nem is akarok részleteket írni, hogy ne ártsak nekik, ahol nincs pénztárgép, nincs számla, lényegében feketén megy minden, az ajtóra is az van kiírva, hogy magánlakás. De nem. Abszolút szabályos számlát kapunk távozáskor. Őszintén szólva, ha nem így lett volna, nem is írok a helyről, mert miért hozzak bajt rájuk? Így viszont megosztom az érdeklődő közönséggel a tapasztalatomat, aki idáig ért az olvasásban megérdemli, hogy felfedezze ezt a kicsi külön világot.

Dorozsmai Endre

Itt a facebook oldaluk, ezen is látszik, hogy nem céljuk a vendégkör radikális bővítése.

Címkék: borbár, Kolozsvár
Impresszum