Kolozsvár városfalának címerei címmel tartott előadást Dr. Lupescu Radu történész, április 15-én, szerdán 18 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Az előadás létrejöttét az indokolta, hogy a Kolozsvár várfalának címerei kevésbé ismertek, pedig a város örökségéhez tartoznak. Ráadásul a mindennapokban csak ritkán találkozhatunk velük, mert nagyon sok elveszett, és a fennmaradtak többsége a Kolozsvári Történelmi Múzeumba került; az intézmény sajnos több éve nem látogatható.





Dr. Lupescu, a Sapientia EMTE Európai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa szerint Kolozsvár városfala, más erdélyi városokkal ellentétben, a különféle címerek és feliratok valóságos tárházának számít. Az emléktáblák fontos dokumentumai mindazon sarkalatos eseményeknek, amelyeken a város keresztülment, és érdekes betekintést nyújtanak a királyi, a fejedelmi, városi és környezeti reprezentáció világába. Az ilyen típusú emlékjelhagyás a 15. században kezdődött és - mint hagyomány - eltartott a 18. századig.


Kolozsvár óvárosának városfala valószínűleg 1316 körül épült, amikor I.Anjou Károly király az első jelentősebb kiváltságlevelet adta a városnak. A várfal hét saroktoronnyal rendelkezett, amely követte az egykori római Napocának a falát. A kibővített új város pedig a nagy piactér köré szerveződött, és így már sokkal inkább megtervezett volt. Az új város erődítése 1405-ben kezdődött meg.


A címereket többnyire a városfal külső részére helyezték el, a kívülről érkezőknek szánták, mert már akkor is tudták, hogy mennyire meghatározza a város arculatát. Ezek két fő kategóriába sorolhatóak, vannak első generációsak, ezek uralkodókhoz kapcsolódnak, köztük V. László és Zsigmond királyhoz. Ezek az emléktáblák szervesen kapcsolódnak az új városfal építéséhez, a XV. századhoz. A város hét kijárata közül a legfontosabb a Monostor utcai, a Híd utcai és a Középutcai kaputornyokon elhelyezett emléktáblák.


A második generációs címereket fejedelmi címereknek is nevezhetjük, mert a fejedelmek korához kapcsolódik keletkezésük. A címerek szövegei elsősorban megemlítik az uralkodót, majd a fő- és királybírót, valamint azt, hogy a város közköltségén lettek kiállítva, illetve mikor készültek.Ezek főként építkezésekhez, a fal javításaihoz kapcsolódnak. Találni lehet közöttük Bethlen Gáborhoz és Rákóczi Györgyhöz, Bocskai Istvánhoz és még Basta tábornokhoz kapcsolódót is.


A címereket az előadás hallgatósága fényképeken vagy rajzokon láthatta, attól függően, hogy mi maradt fenn róluk.


Kelemen E. Eszter


[ittHON.ma]
Impresszum