Úgy tűnik, nem csak Erdélyben éltek dákok a honfoglaláskor, hanem a mai Magyarország területének is románok voltak az őslakosai – állítja több román történész.

Román és "egyes magyar történészek" állítása szerint nem csak Erdélyt rabolták el a magyarok a dákoktól  – derül ki az Adevărul cikkéből. A legújabb román állítások szerint Pannóniában is éltek románok, mi több, harcoltak is a honfoglaló magyarok ellen. Erre a megállapításra jutott Popa Lisseanu román történész, miután felfedezte magyar történészek két világháború közötti kutatásait.

A "rómaiak pásztorai" valójában románok?

Eddig sem volt titok, hogy a Római Birodalom Pannónia provinciájában földműveléssel és állattartással is foglalkoztak. Most azonban az egykori Pannóniát lakó pásztorok kilétének firtatása is napirendre került a román történelemírásban. Az új elmélet szerint ezek a pásztorok nem rómaiak, hanem románok voltak, és akárcsak Erdély esetében, a dákok leszármazottai. Csodálatos módon túlélték a népvándorlást, miközben régi szokásaikat megtartva, az egykori római erődöket védték mindenféle betolakodó népséggel szemben.

Ezen az illusztráción a honfoglaló magyarok éppen nem a helyi románsággal csatáznak...
Ezen az illusztráción a honfoglaló magyarok éppen nem a helyi románsággal csatáznak...



Popa Lisseanu román történész addig megy, hogy a románság kontinuitás-elméletét nyugati irányba is kiterjeszti: "Katonák voltak, a római erődök védelmezői, egyeseket közülük fejedelemként említenek, és kemény csatákat vívtak a magyarokkal. Ezek a rómaiak az egykori Magyarország egész területén éltek, úgy Pannóniában, mint dák területeken is. Létük a nyugati római kontinuitást bizonyítja, ahogy a dáko-románok a keleti kontinuitást bizonyítják" – érvel Lisseanu.

Az etimológia és a megkérdőjelezhető forráskritika győzelme


A román történészek abban egyetértenek, hogy a románok erdélyi jelenléte megkérdőjelezhetetlen. Ezt támasztja alá az Anonymus, és egyéb krónikások munkáiban fellelhető bizonyítékok sora. A románok esetleges magyarországi előfordulására pedig bizonyíték, hogy a Balaton környékén, és máshol is egyes településnevek románosan csengenek. Azt a román történészek sem állítják, hogy a "római pásztorok" a kérdéses időpontban nem éltek volna együtt szlávokkal és bolgárokkal. Ugyanakkor a bizánci krónikák, sőt, még a Nibelung-ének is megemlékezik a vláhokról, vagy éppen egy románosan hangzó helyi hadúr nevéről – állítja az Adevărul cikke. 

Akkor most ki Magyarország őslakos népessége?

Nem könnyű küzdelem a románság magyarországi kontinuitásának bizonyítása, ugyanis a honfoglalás előtti Pannónia lakóira más nemzetek is igényt tartanak. A szlovák történetírás például a magyar honfoglalást elbeszélő legendában kulcsszerepet játszó Szvatopluk személyében az ősi szlovák nép fejedelmét látja. A bolgár történetírás pedig jogosan érvelhet amellett, hogy a bolgároktól és szövetségeseiktől vereséget szenvedett magyarság a legyőzőjének területét elfoglalva keresett magának új otthont.

Annyi bizonyos, hogy ezer év elmúlása után az egykori "római pásztorokat" nehéz lenne kikérdezni az igazságról. Talán majd egyszer a rómaiak utódai, az olaszok is beszállnak a vitába, hátha kiderül, hogy Magyarországhoz maguknak a magyaroknak van a legkevesebb közük.

[Varga Tímea Beáta]
Impresszum